Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Czajlik, P.: A mátrai Ágasvár-barlang (Csörgő-lyuk) és a Csörgő-völgy denevér faunája

Myotis brandti EVERSMANN - Brandti denevér - Ágasvári-barlang 198 5. VIII. 5. (M 47.5, 37.3, 12.7, 15.5, 33.7, 4.8); 1985. VIII. 6. (M 47.9, 36.3, 14.3, 33.2, 16.0, 4.9); 1985. VIII. 6. (F 42.5, 33.4, 14, 33.2, 15.3, 5.0). A három példányt nem tudtam pontosan meghatározni a helyszinen, ezért begyűjtöttük, és meghatározásukat TOPAL György végezte el. Myotis nattereri KUHL - Horgas szőrű denevér - Ágasvári-barlang 1967. III. 6. MACSKASSY - MÉSZÁROS ( 1 M ); 197 2. II. 6. (l M). Myotis bechsteini KUHL - Nagyfülü denevér - Ágas vári-barlang 1967. III. 6. MACS KASSY - MÉSZÁROS (2 M ). Myotis myotis BORKHAUSEN - közönséges denevér - Ágasvári-ba rlang 1967. III. 6. MACSKÁSSY - MÉSZÁROS (3 M, 1 F); 1972. IL6.( 2M, lF); Vándor-rét 1977.VII.30.( 1 M)Korán reggel találtam egy feltehetően bagoly által elejtett példányt a tábor szélén. Myotis blytthi oxignathus MONTICELLI - Hegyesorrú denevér - Ágasvári-barlang 1967. III. 6. MACSKÁSSY - MÉSZÁROS (4 M, 1 F); 1972. II. 6. ( 14 M, 2 F). Myotis daubentoni KUHL - Vizi denevér - Ágasvári-barlang 198 5. VIII. 3. (F 50.3, 38.6, 13.6, 38.5, 16, 9.5); Csörgő-patak fölött 1982. VIII. 13. A Csörgő-patak fölött észleltem hajnali vadászaton 5 órakor (175 lux, napfelkelte: 5 óra 36 perc). Eptesicus serotinus SCHREBER - Kései denevér - Ágasvár déli oldalában (fakéreg alatt csertölgyön) 1982. VIII. 1. (l M); 1982. VII. 3., 21 óra 38 perckor hagyta el a rejtekhelyét; Óvár ÉK-i oldalán (fakéreg alatt, kocsánytalan tölgy, odvas, elhalt fa) 1984. VI. 30. (l M). A Vándor-réten VII. 20. VIII. 10. között általában 21 óra 30 és 48 perc. időköz. ben gyakorta észlelhető. Nyctalus noctula SCHREBER - Korai denevér - Somtető É-i oldala (régi fekete harkály odú) 198 2. VI. 14. ( 1 M, 2 F); 1983. V. 31. (3 db). A Vándor-réten 20 óra 10 és 30 perc között gyakran megfigyeltem, ahogy a fakorona magasságban vadászik (176 lux körül). A Csörgő-völgyben elhagyott harkály odúkban gyakori. Plecotus auritus LlNNÉ - Hosszúfülű denevér - Ágasvár D-i oldala (harkály odú, kocsánytalan tölgyes) 1980. VIII. 3. (4 M, 3 F); 1981.' VII. 30. (4 db); Óvár ÉK-i oldala 1984. VI. 20. (3 M, 1 F); Mátra-bérc DK-i oldala 1981. VII. 28. PÁLFIA (4 db). A Csörgő-völgyben faodukban alkalmanként megfigyelhető, de ritkább, mint az előző két faj. Megfigyelését nehezíti, hogy csak rossz világítási viszonyok közt mozog, későn jön elő, és igen korán - tapasztalataim szerint gyakran másfél órával napfelkelte előtt - vonul szálláshelyére. 'RODALOM ÉHIK, G Y. (1924): A new vole from Hungary and an interesting bat new to the Hungarian Fauna. Ann. Mus. Nat. Hung. 21: 159-16 2. MÉSZÁROS, F. (l97l): Vizsgálatok a hazai denevérek élősködő fonálférgein (NEMATODA). Áll. Közi. 58: 78-86. MURAI, É. (1976): Cestodes of bats in Hungary. Parasit. Hung. 9: 41-62. TOPÁL, G Y. (1954): A Kárpátmedence denevéreinek elterjedési adatai. Ann. Hist. nat. Mus. Nat. Hung. 5; 471-48 3. С ZAJLIK Péter H-1037 BUDAPEST Jablonka u. 7. 138