Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos gyüjteménye: faunisztikai adatok Magyarország gerinces faunájához II (Mammalia: Insectivora, Chiroptera)

Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Dr. Véghelyi Lajos gyűjteménye: faunisztikai adatok Magyarország gerinces faunájához IL (Mammalia: Insectivora, Chiroptera) CZAJLIK Péter Budapest ABSTRACT: (Dr. Lajos Véghelyi's collection: faunistical data on the vertebrate fauna of Hungary, 1915-1940 II. Mammalia 1. Insectivore, Chiroptera) - This paper presents 394 faunistical data of 25 species belonging to 2 orders. In most cases measurements of the specimens are also given. The author's results in distinguishing the native species of the genus Neomys are discussed in detail. Historical aspects of the Chiroptera collection are also outlined. The author proved that some specimens belong to the species Talpa romána, which are the first records of this species from Hungary. Dolgozatom VÉGHELYI Lajos emlős gyűjteményének első részét tartalmazza: a rovarevők rendjéből 10 faj 145 példányát, a denevérekből pedig 15 faj 249 példányét. A gyűjtemény a feldolgozás és a közlés ütemében a Mátra Múzeum tulajdonába került A példányonkénti feldolgozás közben megtörtént a kartonozás, amely tartalmazza a koponyaméreteket is, ezek közlésére itt hely hiányában nincs lehetőség. Az alább közölt gyűjtés 1914-34 közötti időszakból származik, és nagyrészt két körzetből való: Duna-kanyar (ezen belül egy teljes Esztergom-térségi anyag), Bükk-hegység (alkalmas a régi Bükk-hegységi fauna felvázolására). A gyűjtött anyag többféle részanyagból állt (CZÁJLIK, 1983), ezek egy része csak lelőhelyi cédulával volt ellátva. A teljes anyag revideálása megtörtént, erről részletesebben szólok az első - általános megjegyzéseket tartalmazó - fejezetben azoknál a rendszertani egységeknél, amelyeknél ez indokolt A gyűjtött anyag közlésénél az adatok az alábbi sorrendben következnek: lelőhely, a gyűjtés időpontja, a gyűjtő neve, zárójelben a példányszám nemek szerinti megoszlásban (a hímeknél M, a nőstényeknél F betűt használok), testméretek (ahol ez nem szerepel, ott az adat vagy a cserenaplóból származik, vagy csak a koponya van meg). A testméretek sorrendje: fej + testhossz, farok, hátulsó lab talpa, fül (sünöknél), fej + testhossz, farok, hátulsó láb talpa (vakondoknál, cickányoknál )', fej + testhossz, farok, lábszár, fül, alkar, kiterjesztett szárny (denevérek). A hiányzó méreteket vízszintes vonallal jelölöm. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK AZ EGYES RENDSZERTANI CSOPORTOKHOZ Erinaceus A gyűjteményben a hazánkban előforduló két sün közül csak az Erjnaceus europaeus roumanicus (syn.: Erinaceus concolor

), a keleti sün található meg. A dolgozatban a Éauna Hungarica nomenklatúráját követem, bár világszerte mindinkább az Erinaceus concolor elnevezés kerül előtérbe. A gyűjteményi anyag nagy része Esztergom térségéből származik, és érdekes, hogy a bükk termőhelyű Esztergom - Kusztus gyűjtőhelyről VÉGHELYI nem gyűjtötte ezt a fajt Az anyag meghatározása nem igényelt szélesebb vizsgálatot Talpa Ez a rendszertani egység okozta a legnagyobb meglepetést a gyűjtemény eddig feldolgozott részéből. Már a test és a koponya alapméretek felvételénél azt tapasztaltam, hogy egyes példányok méretei kivül esnek a Fauna Hungarica-ban megadott értékhatárokon, különösen a felső fogsor méreteinél találtam jelentős eltéréseket. STEIN (l95l) szerint ez a méret meghatározó faji bélyeg. Ugyanezeknél a példányoknál a járomfv szélessége is kívül esett a megadott értékhatárokon. A kérdéses példányokat alapos vizsgálat után összehasonlítottam a Természettudományi Múzeum Talpa romána 139 \