Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Czajlik, P.: A mátrai Ágasvár-barlang (Csörgő-lyuk) és a Csörgő-völgy denevér faunája

Fol. Hist.-nat Mus. Matr. 11. 1986. A mátrai Agasvár-barlang (Csörgő-lyuk) és a Csörgő-völgy denevér faunája CZAJLIK Péter Budapest ABSTRACT: (The bat fauna of the Ágasvár Cave ( Csörgőlyuk ) and the Csörgő Gorge) - The author presents the recent data concerning the area, that are not included in TOPÁL (1984) "The bat fauna of Hungary". Altogether 11 species were collected between 1967 and 198 5. The cave and its vicinity are highly protected, so these data have great value for nature conservation as well. Az Ágasvári-barlang - elterjedt rie-vén Csörgő-lyuk - riolittufa barlang, amely az Ágasvár déli oldalában, 550 m tszf. magasságban, a Vándor-rét felett található. A barlang ENy-DK irányú, tektonikus elmozdulás mentén keletkezett. A vetődés következtében kialakult szűk hasadék-nyilas a 8 m mély kisterembe vezet, amelyből 3 ág húzódik a vulkáni tufa kőzetben: 25, 30, 40 m hosszúságban. A leghosszabb ág egy nagyterembe vezet, melynek alján nagy mennyiségű viz (kis tó) van. Az 1970-es évek közepe óta a bejáratot vasrács zárja le biztonsági okokból, mivel a barlang még szakembereknek is nagyon nehezen járható. A völgy alján extrazonális bükkös található, melyet a hegyoldal felsőbb részén füves tölgyes vált fel, a két állomány határán van a barlang bejárata. Mindkét faállomány idős, kissé kiritkult, elég sok benne az odvas fa. A vizsgált Csörgő-völgy része a Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének. Az Ágasvári-barlan - Csörgő-lyuk né~ven - szintén fokozottan védett barlang, ezért a közölt adatok természetvédelmi jelentőségűek is. Az Ágasvári-barlang denevér faunájáról először ÉHIK (1924) tesz említést, többek között az innen származó, múzeumi gyűjtésben irja le - hazánkban új fajként - a Myotis oxignathus-t , (syn.: Myotis blytthi oxignathus MONTICELLI. TOPÁL (1954) szintén múzeumi anyag alapján közli az Ágasvári-barlangból a Myotis myotis -t. TOPÁL (1954) hazai denevér faunánkat összefoglaló müve ótá MACSKÁSSY J. és MÉSZÁROS F. 1967-ben gyűjtött jelentősebb denevér anyagot a barlangban a denevérek parazitáinak vizsgálatához. Gyűjtésük a két parazitológiai munkában részben megtalálható. Pontos gyűjtésüket a Természettudományi Múzeum gyűjteményi példányai alapján itt közlöm. A Csörgő-völgy komplex kutatása 1976-ban kezdődött, melynek keretében a barlang denevér faunáját 1985-ben a bejárat lehálózásával vizsgáltam. Bent a barlangban 1972 telén jártam utoljára, amikor a kisterem denevér faunájáról szereztem adatokat. A kutatási program keretében 10 éve évente rendezünk kutató táborokat, főleg ezek ideje alatt figyeltem rendszeresen a völgyben előforduló denevéreket. Az alábbiakban az 1954 után összegyűjtött adatokat közlöm, az 1985. évi hálózáskor pontosan megmért példányoknál a méretadatokat a következő sorrendben közlöm; fej + testhossz, farok-, fül-, alkar-, lábszár hossza, súly. (Saját adataimnál az adatazolgáltató nevét nem jelzem. ) Rhinolophus ferrumequinum SCHREBER - Ágasvári-barlang 1985. VHI. 4. (l M). Több Rhinolophus hipposideros himmel együtt jelent meg a hálónál többször is, de sohasem repült bele. Megjelenésekor a hálóban már több hipposideros volt, ezért a háló erősen mozgott. Ugy tűnt, hogy a hipposideros o

knál sokkal óvatosabb, mindig utánuk jött Rhinolophus hipposideros BECHSTEIN - Ágasvári-barlang 1967. III. 6. MACSKÁSSY MÉSZÁROS (4 M); 1972. II. 6. ( 17 M, 14 F); 1985. VIII. 3. (M 36.2, 27.1, 15.1, 39.3, 18.7, 7.2); 1985. VIII. 3. (M 41.5, 27.7, 16.3, 39.7, 19.1, 7.0); 1985. VIII. 5. (F 43.5, 26.7, 16.2, 40.8, 18.8, 6.2); 1985. VIII. 4. (12 M). Általában elég későn jelennek meg, augusztusban legkorábban 21 óra 21 perckor észleltem őket. A barlangból nagyobb időközökben, többnyire többedmagukkal jöttek ki, kb. másfél óráig tart a teljes kirepülés. 137