Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)

Pozder, M.: Kempelen Lajos

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 10. 1985. Kempelen Lajos (Ludwig von Kempelen) POZDER Miklós Gyöngyös ABSTRACT: The>life of an honourable araneologist of Austria-Hungary from the last century, - who was the grandson of the famous Hungarian Polyhistor Farkas KEMPELEN, - is outlined by author. The spiders sent by Lajos KEMPELEN to Tamerlan THORELL are kept now in the Naturhistoriska Rikmuseet, Stockholm, Sweden. A híres magyar polihisztor KEMPELEN Farkas unokája az araneolôgia lelkes művelője volt a múlt század derekán, s nevéhez fűződik egy, a megyénkben, Egerben gyűjtött hatszemű pókfaj, a Thysa pythonissaeformis leírása 1867-ből. KEMPELEN Lajos 1803 február 14.-én született Bécsben /1/, nagyapja Alserstrasse 131-es számú házában. Édesapja KEMPELEN Farkas egyetlen fia, Károly volt. Édesanyja SÖLNWANGER Antónia. A szülők 1806-ban elváltak, így Lajos Bécsben, anyai nagyanyjánál nevelkedett. /2/ Pozsonyban kötött házasságot 1822. augusztus 13 -án WITTORF Franciskával, de házasságuk ugyancsak nem volt szerencsés. Két felnőttkort is megért fiúgyermekük, Győző és Gyula születése után, kb. 1833-tól egymástól elkülönülve éltek. A család Magyarországon, б Bécsben. A KEMPELEN család birtokán, a pozsony megyei Gombán gazdálkodott előbb. Majd megélhetési gondok miatt az irodalommal kísérletezett, de mint szindarabiró nem ért el sikert. 1835. február 25 -én a bécsi Burgtheater-ben bemutatott ötfelvonásos darabja, "Das Bild des Bruders" megbukott. Bár talán ebben az is közrejátszott, hogy az uralkodó halálos ágyán feküdt és a bemutatót követő napon már emiatt a színielőadásokat betiltották. A szerzőnek, illetve a színháznak nem volt lehetősége a darabon változtatni, esetleges hibákon javítani. /3/ Élete delén állami szolgálatba lépett, az udvari kamara tisztviselője lett. 1848-ban ott fogalmazógyakornok, 1855-ben a pénzügyminisztérium segédhivatalának tisztviselője, ahol idős koráig 1876-ig dolgozott. /4/ Hogy mikor került KEMPELEN Lajos kapcsolatba a természettudományos kutatómunkával, azon belül mikor kezdett el a pókászattal foglalkozni, már nem lehet megállapítani. Azt sem, hogy 12 évvel fiatalabb féltestvére, KEMPELEN Rudolf, - ismert entomológusunk /5/, - volt-e hatással bátyjára, vagy éppen fordítva: ő az öccsére? Tagja volt a bécsi Zoológiái-Botanikai Társaságnak. 1867. május 1 -én olvasta fel a társaság ülésén két dolgozatát. Az egyik a pókokról általánosságban és a Drassus lapidicola-ról szólt, a másik az Egerből származó, hatszemű és különleges szemállású pókkal, a Thysa pythonissaeformis-szal foglalkozott; "Rudolf testvéremtől, a magyarországi Egerből, egy pókot kaptam, mely az öszszes arachnológus számára érdekes lehet, a tudomány számára pedig igen lényeges, ezért ösztönözve éreztem magamat, hogy ezt mint új felfedezést a tisztelt társaság elé terjesszem." /6/ A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben, 1868-ban megtartott nagygyűlése alkalmából kiadott kötet állattani leírása is említi ezt az "egri" pókot: "Mint nevezetességet különben említés nélkül nem hagyhatjuk, hogy Egerből Bécsbe küldött több pók közül egy" eddig ismeretlen faj fedeztetett fel, mely KEMPELEN Lajos kitűnő pókász által Thysa pythonissaeformisnak nevezetetett, és mint ilyen elfogadtatott." /7/ Ebben az időben látta el KEMPELEN a neves svéd tudóst, az upsalai egyetem zoológia professzorát, Tamerlan THORELL-t jelentős anyaggal. A KEMPELEN által gyűjtött, vagy esetlegesen cserélt anyag jelenleg is megtalálható a stockholmi Naturhistoriska Riksmuseet-ben. 11