Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)
Pozder, M.: Kempelen Lajos
THORELL az "On Europen Spiders" müvében több helyen is emliti KEMPELEN-t a Thysa pythonissaeformis-szal kapcsolatosan. Másik müvében, a "Remarks on Synonyms of European Spiders"-ben KEMPELEN neve a következő fajoknál olvasható, mint aki anyagot küldött belőlük THORELLNEK: /8/ Pholcus opilionoides /Bécs, és Magyarország, Bánát/; Apostenus fuscus /Ausztria/: Melanophora maerens /Bécs. - Itt THORELL külön köszönetét fejezi ki KEMPELEN Lajosnak, aki sok osztrák és máshonnan származó pókot, valamint igen értékes információkat bocsájtott rendelkezésére./: Thomisus sabulosus /Ausztria/; Lycosa leopardus /Ausztria/; Lycosa cinerea /Ausztria/ Lycosa piratica /Ausztria/; Salticus formicariu s /"Kantám két példányt KEMPELEN Lajos úrtól, alkoholban tárolva, Ausztriából"./; Attus pubescens /Ausztria/; Attus falcatus /Ausztria/; Drassus pumilus /Ausztria/; Xysticus fuscus. A "Descriptions of several European and North-African Sniders" rauben : /9/ Steatoda rugósa /valószinüleg Ausztria/,- Steatoda torva /valószínűleg Ausztria/. Elképzelhető, hogy ebben a Svédországba került anyagban öccse, Rudolf által gyűjtött magyarországi, esetlegesen heves megyei anyag is van. Az Ausztria lelőhely megnevezés az egész Osztrák-Magyar monarchiát is jelenthette! Kapcsolatára THORELL-lel jellemző, hogy KEMPELEN volt, aki a ZoológiáiBotanika Társaság 1871. március 1 -i előadásán /10/ Bécsben ismertette THORELL addig megjelent müveit. THORELL pedig egy KEMPELEN által küldött Xysticus fajt írt le és nevezett el KEMPELENRÖL 1872-ben, a Xys ticus Kempelenii THOR.-t, mely faj napjainkban is ezzel a névvel ismert. /11/ 1875-ben HERMAN Ottó Bécsben felkereste KEMPELENT a Thysa pythonissaefo rmi s miatt. A magyarországi pók faunáról írott nagy művében erről így emlékezik meg: "...felkerestem KEMPELEN urat a végett, hogy a kétségeket eloszlassam: annyival is inkább, mert az egyetlen példány, melyre a nem és faj alapíttatott, Egerből származott, s így rám nézve fokozott érdekkel bírt. Eredmény nem volt, mert a tulajdonos nagy becsben tartotta az "unicumot", féltette a szorosabb megvizsgálás véletlenségeitől." /12/ A KEMPELEN családban, leszármazottjai között nem volt természettudományos munkájának követője. Gyűjteményének sorsáról eltérő adataim vannak. .HERMANN Ottó szerint: "KEMPELEN úr ez évben elhalálozván, a pókokat a bécsi udvari múzeumnak hagyományozta, ..." /13/. KEMPELEN Béla 1939-ből származó kéziratos öszszeállításában, "A Kempelen család történeté"-ben viszont ezt írja: "Kiváló zoológiai gyűjtő volt, gyűjteménye később GEITTNER birtokába került." /14/ Bécsből, a Naturhistorisches Museum-tól kaptam azt a tájékoztatást, hogy az 1878-as leltárkönyvbe KOELBEL muzeumőr vételezte be az "1 pókot, gyűjtötte és ajándékozta KEMPELEN Lajos ur. ... Thysa pythonissaeformis KEMPELEN /Original-Exemplar /, Eger . " Valamint, hogy "ez a példány a jelenleg érvényes nevén, Gnaphosa lucifuga /WALCK./ bizonyára megvan még a gyűjteményben, bár erről már igen nehéz meggyőződni, ugyanis évtizedekkel előbb szinte az összes eredeti cimkét eldobták!!! Van még egy nőstény az "egri" fajból, mégpedig "HERMAN Ottó adománya"-ként bekönyvelve, - akitől 1874-ben számtalan pókot kaptunk, de Gnaphosa lucifuga nem volt köztük! - előfordulhat, hogy a KEMPELEN féle példányról van szó, de egy későbbi téves feliratozással." /15/ A stockholmi Naturhistoriska Riksmuseet-ből kapott információk szerint "... a hivatkozott KEMPELEN által küldött példányokból többet ellenőriztünk, ezek itt vannak. ... Olyanok is vannak közöttük, közönségesebb fajok példányai, melyeket szintén ő küldött, de THORELL müveiben nublikálva ezek nem lettek." /16/ KEMPELEN Lajos Bécsben halt meg, 1878 július 12 -én. Sirját az 1960-as években már nem sikerült fellelni. Emlékét így is őrzi több mint száz éve a Xysticus kempelenii THOR., tudományos írásainak felsorolását az araneológiai bibliográfiákban napjainkban is megtalálhatjuk. Kempelen Lajos irodalmi munkássága : 1. Bemerkungen über Spinnen im Allgemeinen und eine Untersuchung von Drassus lapidicola insbesondere. Verhandlungen der Zoologischen-Botanischen Gesellschaft Wien, 17.kötet. 545-550 о. 12