Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)
Kárász, I.–Suba, J.: A bükki „Őserdő” cönológiai és florisztikai viszonyai
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982—83. A bükki „Őserdő" cönológiai és florisztikai viszonyai KARASZ Imre - SUBA János Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszék ABSTRACT: Cenological and f loristical features of the so-called őserdő in the Bükk Mountains. — Results of a floristical and cenological appraisal of the Aconito-Fageturn forest community — called őserdő („forest") — being one of the strongly controlled preservation areas of the Bükk National Park are given by authors. It has been established that the presence of certain species indicates the disturbance of the stand. The establishment of these plant species is supported by the tourist path crossing the wood and being of great importance for the visitors; authors suggest for this reason to re-lay the tourist path marked blue out of the preservation area. A Föld számos országában évtizedek óta megkülönböztetett figyelemmel kezelik, tanulmányozzák az adott ország — sok esetben az egész emberiség — számára fontos értékeket őrző nemzeti parkokat, természetvédelmi rezervátumokat. Az 1970-es évek óta hazánkban is felgyorsult a természeti értékek számbavétele és védelem alá helyezése (KOPASZ, 1978). Ebben az évtizedben hoztuk létre nemzeti parkjainkat és tájvédelmi körzeteink döntő többségét is. E folyamat lehetővé és egyben szükségessé is tette, hogy hazánkban is mindjobban terebélyesedjenek azok a kutatások, amelyek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek élővilágának sokoldalú megismerését szolgálják (KOVÁCS — SALAMON 1976, TÓTH 1979, HORVÁTH és mts. 1979, JAKUCS 1981). Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a nemzeti parkok kezelésének, fenntartásának szakszerű ellátása érdekében olyan ökoszisztéma szemléletű összetett kutatásokat kell indítani, amelyek energiaáramlását, valamint az anyagforgalmi viszonyokat. Mindez szükséges az ökorendszerek fejlődési folyamatainak (progresszív vagy regresszív) megítéléséhez. Ezek ismeretében teremthetők meg a védett területek közelítően optimális állapotú fenntartásának tudományos alapjai. Az ilyen jellegű kutatások részét képezik „Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása" című országos célprogram megvalósításának és kapcsolódnak „Az ember és környezete" (Man and Biosphere, röviden: MAB) nemzetközi kutatási programhoz is (KOVÁCS, 1975). E célok megvalósítása érdekében kezdtük meg a Bükki Nemzeti Park egyik szigorúan védett területének, az „öserdő"-nek florisztikai, cönológiai és struktúraviszonyainak (KÁRÁSZ 1980) feltárását. E helyről is köszönetet mondunk a felvételezések során nyújtott segítségükért BAKALÁR SÁNDORNÉ, T. SILLER IRÉN kollégáknak és GODÖ MÁRIA főiskolai hallgatónak. 85 í
