Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Bakalárné, Sütő, I.–Orbán, S.–Suba, J.–Takács, B.: A Cypripedium calceolus L. feltárt termőhelyei a Bükk-hegységben és környékén

42 % ,azoknak és a szubmediterrán, mediterrán jellegű flóraelemeknek száma is, melyek a Földközi-tenger partvidékéről É-ra, az É4 Kárpátok déli lábáig terjedtek el, mint pl. Quercus pubescens, Viburnum lantana, Soibus aria, S. tormindis, Cornus mas. A kontinentális és pontusi mediterrán elemek 4,9 %-ban vannak jelen. A legszebb Cyprípedium termőhelyen, Felső tárkány környékén a Quercus viigiliana is él, amely mediterrán flóraelem. Az Aconitum moldavicum — kárpáti endemizmus — az ómassai, a Seslería hungaríca — pannon endemizmus — a felsőtárkányi társulást jellemzi. A Cyprípedium calceolus asszociációs viszonyait illetően általánosan megállapítható, hogy erdei faj. Széleskörű elterjedését tekintve a magasabb hegyek kissé hűvösebb klímájú erdeiben, bükköseiben, fenyveseiben él. A Kárpátok területén leginkább bükkös társulásokban fordul elő. SOU a Fagetum caipaticum normale asszociáció karakterfajának tekinti. Hazánkban főleg a mészkedvelő tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben honos. Ez bizonyítja ökológiai spektumának, alkalmazkodóképességének szélesebb voltát. A Cyprípedium hazai társulásai viszonyaira vonatkozóan kitűnt, hogy vele együtt mindig jelen volt a Caipinus betulus, Cornus mas, Melittis grandifloia, a Fagus silvatica és a Quercus petraea. Bükki előfordulásának jellegzetes társulásai: Melitti-Fagetum, a Corno-Quercetum és Ömassánál az Aconito-Fagetum. Életforma szerinti megoszlást a 4. ábra mutatja be. Legnagyobb százalékot 67,7 %, az évelő lágyszárú növények alkotják. A fák és cserjék együttesen 25,6 %-ot tesznek ki. A Cyprípedium előfordulási helyét a cserjeszint fajgazdagsága jellemzi. 81