Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Bakalárné, Sütő, I.–Orbán, S.–Suba, J.–Takács, B.: A Cypripedium calceolus L. feltárt termőhelyei a Bükk-hegységben és környékén

A mohacönológiai vizsgálatoknál azt tapasztaltuk, hogy a Cyprípedium calceolus termőhelyén kialakuló mohaflóra összhangban van az erdei vegetációval. ökológiai igényei szerint a xero-mezofita fajok nagyobb tömegben jelentkeznek és a nagyobb nedvesség igényűek csak kevés számban fordulnak elő. A mohák általában alárendelt szerepet játszanak a cönozison belül, kivéve a nedvesebb, árnyasabb miskolctapolcai gyertyánost, ahol a gyér aljnövényzet mellett a mohák dominálnak. A felvételek során itt Euihynchietum swaitzii mohatársulást találtunk, amely általában többigen sötét gyertyánosok jellemző synusiuma. Talaj—pH igény szerint többségben vannak a neutrofil mohák, ennél valamivel kevesebb a calcifilok száma és igen kevés az acidofil. Az ökológiai adatokat BOROS (1968) könyve nyomán állapítottuk meg. A Cyprípedium caleolus és az Észak-Amerikában élő három változat is, talajigényét illetően kalcifil. Kedvelik az üde, esetleg nyáron száraz, tápanyagban gazdag talajokat, de előfordulnak a gyengén savanyú erdei törmelék és agyagtalajokon is. Finnországi adatok 7,2,-6,5 pH közötti értékről számolnak be. Hasonló adatok alapján ZIEGENSPECK a fajt bazineutrophilnak mondja. A Sopron melletti Szár-halmi erdő molyhos tölgyesében a pH érték 5,1—7,1 között ingadozik. Ez inkább acidoklinabb jellegű termőhely (SOÖ AGH IV. 6.). A termőhelyek talajmintáinak elemzése a következő eredményeket adta (1. sz. táblázat). I. sz. táblázat Minta- Talaj pH Humusz összes N P

2

0

5 K

2

0 Mg gyűjtési szin- mg/100 g talaj hely tek Felsőtárkány A В 7,09 7,

Об ii,44 11,44 o,69 o,69 5,6о 3,6о 8з,о б5,о 98,5 93,о Miskolctapolca A В 5,76 5,23 5,20 7,36 o,3i о,44 3,

2

0 2,6o 29,0 3^,8 4i,o 25,5 Omassa A В 6,98 7,13 ii,44 11,44 0,69 0,69 25,40 7,40 49,о 17,5 98,5 91,5 Hevesaranyos А 7,2о з,5б o,2i 19,20 28

;

о 22,о В 6,93 6,70 0,40 20,6о 38,5 22,5 С 7,47 1,84 о,и и,6о 21,о 17,5 A termőhelyek talajának jellemzői alapján nem tudunk egy olyan modellt alkotni, mely meghatározó szerepet játszana a Cyprípedium elterjedésében. A pH viszonyok s,2 és 7,4 között változnak, legtöbb a semlegeshez áll közel. Ezek megegyeznek az irodalomból ismert adatokkal (5,2—7,2). Viszonylag közel állnak egymáshoz a humusz és N tartalom értékei. Nagy különbségek jellemzik viszont а P2O5, K»0 és a Mg tartalmat. Felsőtárkány és Miskolctapolca talajának P2O5 mennyisége alacsony, az ómassai ép hevesaranyosi talaj ebben 4—6-szor gazdagabb. K2O tartalomban kiemelkedik Felsőtárkány (83 mg/100 g) talaja. A magnézium tar82