Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)
Kiszeliné, Vámosi, A.: A Mátra-hegység zuzmóflórája II.
Evcrnia divarícata (L.) Nagy Gálya (GYELNIK 1928: 599 sub Leihana divaricata). Skandináviától Görögországig és az Uraiig szórványosan fordul elő. Evcmia piunastri (L.) ACH. Mátrabérc (GYELNIK 1928: 597 sub. E. pr. f. soiediifeia), Sas-kő déli lejtőjén, 800 m, Ágasvár 700 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 300 m. Fák kérgén, vékonyabb ágakon, magasabb hegyekben igen gyakori. Ramalina capitata (ACH.) NYL. Syn.: R. sticpsilis (ACH.) ZAHLBR. Sas-kő, (KISZELY GY-né 1968: 394). Boreál montán elem. Ramalina fastigiata (PERS.) ACH. Kékes (GYELNIK 1928: 600 sub Ramalina populina). Ramalina farinacca (L.) ACH. Nagy Gálya (GYELNIK 1928: 599). Ramalina fiaxinea (L.) ACH. Nagy Gálya (GYELNIK 1928: 599), Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 415 sub. R. /r. var. Galycula MASS.), Mátraháza (GALLÉ 1975: 185). Ramalina poUinaiia (WESTR.) ACH. Ajnács-kő (GYELNIK 1928: 600), Sas-kő (KISZELY GY-né 1968: 394 sub R. p. í. vcntricosa EITNER), Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 415 sub R. p. var. clatior f. multifida HEPP.), Kékes (GALLÉ 1975: 185), Agasvár 750 m, Disznó-kő 700 m. Epifiton, de a hegység magasabb részein napos, vagy félárnyékos, esőtől védett függőleges sziklafalakon is telepeket alkot, ahol a Lecanoretum demissae társulásában él. Gyakran nedves levegőjű erdők tisztásain, út mellett a Parmelictum capciatae epifiton társulásban található. Usnca ccratina ACH. Syn.: U. barbata v. ceratina SCHAER. Nagy Gálya (GYELNIK 1928: 600 sub U. cciatina f. denudata). Usnca hirta (L.) WIGG. em MOT. Syn.: L7. florida var. hiita ACH. Nagy Gálya, Mátrabércek (GYELNIK 1928: 601), Kékes-tető (GALLÉ 1975: 186), Mátraháza: Somor-patakvölgye 750 m, Disznó-kő 700 m. Fenyő és idős hárs kérgén gyengén fejlett. Galya-tetőn idős nyírfák kérgén a Parmclietum furfuiaceae asszociációban szép telepeket láthatunk. 27. CALOPLACACEAE Caloplaca arenaria (PERS.) MÜLL. ARG. Syn.: C. erytrocarpia (ACH.) T. FR. = Blastema teicholyta (ACH.) Kápolna: Tarna-patak mellett, mésztartalmú, töredező kőzeten. Caloplaca aurantia (PERS.) HELLB. Kőkútpuszta: kőbánya, 150 m. Karbonátos szilikátkőzeten, esőtől védett felületeken. Nitrofob faj. Caloplaca cerina (EHRH. ex HEDW.) TH. FR. Mátrafüred: Várbérc 500 m, Dobogó-hegy 450 m, Mátraszentistván: Kút-hegy 650 m. Egyedül álló lombosfák (Quercus) törzsén. Nitrofil. Az egész hegység területén több helyen előfordul. Caloplaca citrina (HOFFM.) TH FR. Kőkútpusztai kőbánya mellett, 150 m. Erősen nitrofil, málladozó kőzeteken (kutyák által látogatott kőkerítések oldalán), csupasz sziklafelszínen. Gyakran steril. Ritka. Caloplaca congrediens (NYL.) ZAHLBR. Mátrafüred: Pipis-hegy 400 m, Száraz Kesző 300 m, Sas-kő 800 m, Hasznos: várrom 250 m. Meleg, erős besugárzású helyen, savanyú vagy semleges kémhatású kőzeteken, parazita a Candelariella vitellina-n. Caloplaca decipiens (ARNOLD.) JATTÁ. Kápolna: Tarna-patak mellett, betonon. Caloplaca diphyes (NYL.) OLIV. Mátrafüred: Várbérc 550 m, enyhén karbonátos andezit tömbökön. Parazita a Lecanora polytropa telepén. Caloplaca festiva (FR.) ZW. Hasznos: várrom 250 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 320 m, Kőkútpuszta: kőbánya 150 m, Száraz Kesző 300 m. Meleg napsütéses helyeken, savanyú vagy enyhén meszes szilikátos kőzeteken gyakori. Caloplaca iriubescens (NYL.) ZAHLBR. Mátrakeresztes: Csóka-kő 500 m. Meleg, száraz, D—Ny-i oldalra néző magas sziklafal felső peremén. Caloplaca murorum (HOFFM.) TH. FR. Tófalu: Tarna-völgy mellett, kőkerítésen. Caloplaca necator POELT et CLAUZ. Mátraszentimre: Nagy Atal-kő 500 m, andezitsziklán. Parazita az Aspicilia caesiocinerea telepén. Caloplaca subsoluta (NYL.) ZAHLBR. Syn.: C. squamesccns (ZAHLBR.) SÉRV. Szurdokpüspöki: Szurdok-völgy déli lejtő, töredező sziklás oldalán, 250 m. Napos völgyoldal gyér fás és cserjés nyövényzete között párás, vízszivárgásos környezetben, málló kőzeten. Közép-Európa közép-hegységeinek száraz—meleg területein gyakori. Caloplaca xeiica (POELT et VEZDA) Hasznos: várrom, 250 m, Recsk: Lahóca-hégy 300 m. Száraz, felforrósodó sziklákon. hiotoblastenia iupestiis (SCOP.) STEINER. Mátrafüred: Muzsla-kilátó 480 m. Mésztartalmú köveken. 72