Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Kiszeliné, Vámosi, A.: A Mátra-hegység zuzmóflórája II.

Lcccmoia rádiósa (HOFFM.) SCHAER. Syn.: Squamaha myrrhina ELENK.; Placodium nidiosum ACH. Kőkút-puszta: Közbérc 200 m, Mátrafüred; Hajnács-kő 550 m, Mátra­keresztes: Csóka-kő 500 m. Erős fény és melegigényes faj. Közömbös, vagy meszes szilikátkőzeten található, a Mátrában ritka. Gyengén fejlett telepeken találhatók. Lecanoretum garovaglii-argopholis társulás tagja. Lecanora rupicola (L.) ZAHLBR. Syn.: L. soidida (PERS.) TH. FR. Mátra: Sas-kő (GAL­LÉ 1975: 180.); Mátrafüred:, Hajnács-kő 500 m, Pipis-hegy 300 m, Várbérc 550 m Muzsla-kilátó 480 m, Gyöngyöstarján: Hársas-tető 450 m, Agasvár 750 m, Csóka-kő 500 m, Mátraszentlászló: Kút-hegy 700 m, Galya-tető 800 m, Sas-kő 870 m, Disznó-kő 750 n, Recsk: Lahóca-hegy 300 m, Kanázsvár 200 m. Euriotop, félárnyékos, nedves környezetben ugyanolyan gyakori, mint a napos, száraz sziklákon, köveken. Tápanyag­gal szemben toleráns. Sokféle társulásban megtalálható. Jellegzetes karakterfaja a Le­canoretum rupaicolc-nak. Lecanora subcarnea (LILJEBL.) ACH. Syn.: Lecanora sordida var. subcarnea TH. FR. Párád: Disznó-kő északi oldala 750 m. Acidofil. Arnyékkedvelő, páradús környezetben, esőtől védett, beugró sziklafalon. (Főleg 1000 m fölötti hegységekben gyakori.) Lecarnora subfusca (L.) ACH Mátra (GALLÉ 1975: 184 sub L. subfuscata), Verpelét: Kö­ves-hegy 300 m (Quercus), Mátrafüred: Hajnács-kő 400 m (Quercus), Kékestető 1000 m IFagus), Parádóhuta 300 m (Quercus), Mátraszentlászló: Kút-hegy 700 m (Quercus), Mátraszentimre: Nagy Atal-kő 600 m (Fagus). Sima kérgű lombos fák törzsén, szórt fényben, a hegység területén mindenfelé található. Lecanora varia (EHRH.) ACH. Mátra: Kékestető (GALLÉ 197s: 186), Domoszló: Cson­ka-patak-völgye (Quercus), Mátrafüred: Várbérc 500 m, Dobogó-hegy 400 m, Gyön­gyöstarján: Hársas-tető 400 m, Mátrakeresztes: Csóka-kő 500 m, Csörgő-patak-völgy íTiiiű-kérgen) 500 m, Agasvár 750 m, Mátraszentimre: Nagy Atal-kő 500 m, Galya-tető 900 m park, Betula kérgén, Szamár-kő бею m. Ritkás erdőrészlet, vagy szabadon álló m. Disznó-kő 750 m. Tűlevelű és lombos fák kérgén mindenfelé gyakori. Phlyctis agelaea (ACH.) FLOT. Syn.: Phi. spilomatica (SCHAER.) MÁSSAL. Galya-tető, 900 m park, Betula kérgén, Szamár-kő 600 m. Ritkás erdőrsézlet, vagy szabadon álló fák törzsének alján. Közepesen fényigényes. A tartósan ködös területek lombosfáinak kérgén gyakori. Phlyctis argena (ACH.) FLOT. Kékes (GALLÉ 1975: 184, X85), Mátraháza: Hidasbérc 800 m, Mátrafüred: Várbérc s50 m, Mátrakeresztes: Csörgő-patak-völgy 500 m, Agas­vár 700 m, Disznó-kő 700 m. Szabadon álló, vagy ritkább erdőrész fáinak törzsén, Pertusűriu-fajokkal együtt fordul elő. Trapelia coarctata (SW. et SOW.) CHOISY. Syn.: Biatora с SM, Lecidea с. (TURN.) NYL. Mátrafüred; Hajnács-kő 200—600 m, Várbérc 550 m, Pipis-hegy 300 m, Dobogó­hegy 400 m, Szurdokpüspöki, Szurdok-völgy 230 m, Hasznos: várrom, 240 m, Mátra­keresztes: Csóka-kő 500 m, Agasvár 700 m, Mátraszentlászló 700 m, Kékes 1000 m, Sas-kő 860 m, Disznó-kő 700 m, Parádsasvár 500 m, Recsk: Lahóca-hegy 300 m. Sziklákon, köveken, kavicsokon, gyalogutak mellett, talajközeiben gyakori pionír zuz­mófaj. A Lecideetum crustulatae karakter faja. Trapelia tor elli (ANZI) HERTEL. Mátrafüred: Száraz Kesző, Csurgó-patak-völgy oldal 300 m, Parádsasvár 300 m, Nagy Lápafő 550 m, Parádóhuta: Csevice-forrás 350 m. Pionir zuzmófaj. Meddőhányóhoz vezető úton, frissen felvágott erdőszélen, Lecidea crus­tulatea asszociációban. Valószínű, több helyen is előfordul. 25. PARMELLACEAE Candelaria concolor (DICKS.) STEIN. Mátrafüred: Hajnács-kő 320 m. Lombos fák f Quercus) kérgén a területen gyakori. Cetraria chlorophylla (WILLD.) VAIN. Syn.: Cetraria scutata A. Z. Sas-kő 860 m, Galya-tető 950 m. Lombos- és tűlevelű fák kérgén, a hegység magasabb részein, pára­dús környezetben elég gyakori. Acidofil faj. Cetraria islandica (L.) ACH. Mátrafüred: Csurgó-patak-völgy, észak-nyugati oldalon, 450 m, Pipis-hegy 300 m. Fényben gazdag erdők, vagy nyílt területek nedves, savanyú talaján, mohák között. Cetraria pinastri (SCOP.) S. GRAY. Nagy Gálya et Mátrabérc (GYELNIK 1928: 597), Agasvár 600—700 m. A hegység magasabb részein, lombos- (Queicus) és tűlevelű fák törzseinek alján elvétve. Cetrelia cetraiioides (DEL. ex DUBY) W. CULB et CH. CULB. Syn.: Paimelia с 68

Next

/
Thumbnails
Contents