Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Kiszeliné, Vámosi, A.: A Mátra-hegység zuzmóflórája II.

(DEL. ex DUBY) NYL. Kékes (GYELNIK 1928: 588 sub Paimelia cetrarioidcs), Kékes— Sas-kő között (KISZELY GY-né 1968: 394). Nyíltabb erdőrészletekben, talajból kiálló köveken, mohák között. Hypogymnia tubulosa (SCHAER. HAV. (Submontán faj!) Parmelia tubulosa (SCHAER.) BITT. Galya-tető (GYELNIK 1928: 595 sub Parmelia tubulosa et (GYELNIK 1931 sub Paimelia tubulosa f. mgosoiediosa GYELN.), (KISZELY GY-né 1971: 414). Magasabban fekvő területeken vékonyabb ágakon, gallyakon. Kőzeteken ritka. Hypogpmnia physodes (L.) NYL. Syn.: Paimelia physodes (L.) ACH. Galya-tető (GYEL­NIK 1928: 590 sub Paimelia physodes), KISZELY GY-né 1971: 414). Kékes —Sas-kő kö­zött (KISZELY GY-né 1968: 394 sub Paimelia ph. var physodes f. giacilis), Kékes—Sas-kő között (GALLÉ 1975: 184, 185, 186). Tarnaszentmária: Bónahalom 300 m, Kisnána: ür­dögvályu-völgy 400 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 500 m, Várbérc 500 m, Dobogó-hegy 400 m, Pipis-hegy 300 m, Gyöngyöstarján: Hársas-tető 600 m, Ágasvár 700 m, Mátraszent­lászló: Kút-hegy 700 m, Parádóhuta ; Klarissza-forrás mellett 330 m. Minden gyűjtési he­lyen előfordult. Fák kérgén, mohák között, de savanyú andeziten is gyakori. (Hypogy­mnio—Paimelietum saxatilis társulás.) Paimelia acetabulum (NECK.) DUBY. Syn.: P. coitugata ACH. Galya-tető (GYELNIK 1928: 586), Kékestető (GALLÉ 1975: 185), Agasvár 750 m. Páradús, félárnyékos erdőben, erdő szélén fekvő fák kérgén előfordul. A hegységben ritka. Paimelia caperata (L.) ACH. Syn.: P. cylisphoia VAIN. Kékestető (GALLÉ 1975: 185), Domoszló: Csonka-patak-völgye 500 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 500 m, Pipis-hegy 300 m, Várbérc 550 m, Dobogó-hegy 400 m, Gyöngyöstarján: Hársas-tető 450 m, Tóthegyes 700 m, Ágasvár 700 m, Sazmár-kő 600 m, Galya-tető 800 m, Mátraháza: Sás-tó 450 m, Sas-kő 850 m ; Disznó-kő 800 m. Főleg epifiton, de fényben gazdag, meleg völgyekben, lej­tőkön, mohás köveken, védett sziklákon is gyakori. Kozmopolita faj. Paimelia conspeisa (EHRH. ex. ACH.) ACH. „Nagy Gálya" et Kékes an rup. vulc. (GYELNIK 1931: 154 sub P. isidiata var. adventivá GYELN.), Sas-kő (VERSEGHY 1965: 162; 1964: 88 sub P. conspeisa var. palmatiiamosa GYELN.), Kékes — Sas-kő között (KI­SZELY GY-né 1968: 394 sub P. conspeisa v. isidiosula HILM.), Sas-kő, Galya-tető (GAL­LÉ 1975: 180, 181, 182), Domoszló: Csonka-patak völgye 500 m, Mátrafüred: Hajnács­kő 550 m, Pipis-hegy 300 m, Várbérc 500 m, Dobogó-hegy 400 m, Muzsla-kilátó 480 m, Gyöngyöstarján: Tóhegyes 650 m, Hársas-tető 450 m, Mátrakeresztes: Csóka-kő 500 m, Agasvár 700 m, Mátraháza: Somor-patak-völgy 600 m. Minden szilikátkőzeten gyakori. Elterjedt mészkövön, cseréptetőn, vándorköveken. Alacsony vidéktől a legmagasabbig megtalálható (pl. az Alpokban 3400 m fölött is). Paimelia disiuncta ERISCH. Syn.: P. soiediata var. coialloidea LYNGE; P. gianulosa LYNGE.; P. gianulosula OXN. Kékes, Disznó-kő 700 m, Hidasbérc 750 m, Szamár-kő 600 m. Napos, szélvédett, savanyú andezitsziklák horizontális felszínén és lejtős olda­lán. A Mátrában nem gyakori. Eh.: Boreálmontán faj. Paimelia exaspeiatula NYL. Syn.: P. paulosa (ANZI) VAIN. Mátra (GALLÉ 1975: 184, 185), Galya-tető 950 m, Ágasvár 700 m, Sas-kő 850 m. Páradús környezetben, félár­nyékos, ritkább erdőben vagy szabadon álló fák kérgén a hegység magasabb részein te­lepszik meg. Elterjedése: Dél-Európától Közép-Fennoskandináviáig, Ukrajna, Krím, Kau­kázus, (Közép-Ázsia, Kelet-Szibéria). Paimelia fuliginosa (FR.) NYL. nom. illeg. Mátraszentlászló: Kút-hegy 700 m, Kékes, Disznó-kő 700 m, Mátraszentimre: Nagy Átal-kő 500 m, Gyöngyöstarján: Tóthegyes 800 m. Sziklatömb napos, szélvédett függőleges oldalán, kiemelkedő nyílt terepen. A Mátrában ritka. Európában erdős területeken, fakérgen is eléggé elterjedt. Paimelia glabia (SCHAER.) NYL Syn.: P. olivacea v. coiticola f. glabia SCHAER. Kékes (GYELNIK 1928: 588), Mátra (GALLÉ 1975: 184), Galya-tető (KISZELY GY-né 1968: 414), Sas-kő (KISZELY GY-né 1968: 394), Agasvár 800 m, Mátrafüred Muzsla-kilátó 450 m, Várbérc sso m, Dobogó-hegy 400 m, Hidasbérc 700 m. Csak erdőben, párásabb környe­zetben él. Szabadon álló fákon nincs. Simább kérgű lombos fák kérgén található. Elt. : Dél-Európától a Kárpátokig, Ukrajna, Dél- és Közép-Volga vidéke, Kaukázus, Közép­Ázsia, Afrika, Észak-Amerika. Paimelia glabiatula LAMY. Syn.: P. laetevhens (FLOT.) F. ROSEND. Agasvár (GYELNIK 1928: 588 sub P. fuliginosa), Domoszló: Csonka-patak-völgy oldala, 500 m, Mátrafüred: Várbérc 550 m, Muzsla-kilátó 470 m, Dobogó-hegy 400 m, Mátraháza: Somor-patak­völgye 600 m, Ágasvár 700 m, Galya-tető 800 m. Fák törzsén mindenfelé előfordul. Paimelia glomellifeia NYL. Syn.: P. piolixa v. glomellifeia NYL. Ágasvár, Galya-tető (GYELNIK 1928: 589), Párád: Üveghuta (GYELNIK 1928: 596), Mátra: Sas-kő (GALLÉ 1975: 182), Mátraszentlászló: Kút-hegy 750 m, Kisnána: ördögvályú-völgy 350 m. A 69

Next

/
Thumbnails
Contents