Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos (1895–1940)

i. kép: VÉGHELYI eredeti rajzai ránkmaradt hagyatékából: i—3. Mustela foina koponya — állkapocs — 4. Rana dalmatina koponya — 5. Microtus oeconomus (= mtticeps) fogazatának rajza. Jobbra fent: emlős főgyűjteményének kartonja — jobbra alatta: az emlős főgyűjtemény azonosító cédulája. (Fotó: SZELÊNYI LÁSZLÓ). VÉGHELYI szerette volna ásatását és a pleisztocén réteg feltárását befejezni, ezért az Esztergomi Évkönyv 12. lapján is hírt ad az ásatásról, a várostól remélve támogatást (VÉGHELYI, 1925. c), amely azonban elmarad, mivel ebben az időben mindenki ősemberleleteket keres. Erről BEKEY IMRE GABOR így ír (1932): „...a pilisi hegyvidék többi barlangjaiban az ősember utáni kutatás már nem mutatkozott célravezetőnek, mert a strázsa-hegyi barlang több nyílású, víznyelőktől áttört, részben összeomlott barlang. Az ősember lakóhelye nem lehetett. Turista-, mászóiskolának való..." VÉGHELYI ásatása mégsem mondható eredménytelennek, a holocén rétegből 42 fajt sikerült meghatároznia. A Barlangkutató Szakosztályon elhangzott előadásainak részletes kézirata a mai napig figyelemre méltó megállapításokat tartalmaz a humuszrétegben talált afunaról. Tekintettel arra, hogy e megállapítások nyomtatásban soha nem jelentek meg, úgy érzem, hogy közreadásuknak ma is megvan az aktualitásuk. „...A sorozat (humusz rétegi+) bár őslénytani szempontból figyelemre méltót nem nyújt, mégis érdemesnek tartottam foglalkozni vele, mert legtöbb tagja előttem ma is ismeretes a környék récens faunájából, 20