Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)
V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon
A Hivatal által létrehivott természetvédelmi egységek a következeik: 1. Nemzeti parkok. Ezek létesítésénél a Nemzetközi Természetvédelmi Unió kővetkező ajánlásait kell érvényesíteni: a/ Általában olyan sokoldalú és nagykiterjedésű természetvédelmi egységek legyenek, amelyeket mint természetes ökológiai rendszereket a gazdálkodás és a település nem, vagy csak kismértékben módositott. Földrajzi, földtani, növény- és állattani különlegességeik a tudomány, az oktatás és nevelés, valamint az üdülés számára jelentősek legyenek, a táj pedig rendelkezzék esztétikai értékkel. b/ Védelmükre és természeti értékeik gondozására állami intézkedés történjék. c/ Tudományos, oktatási és nevelési, valamint üdülési célok érvényesítése érdekében látogatásuk - ha szabályozottan is - megengedett legyen. (Magyarországon ezideig 3 nemzeti park létesült, nagyságuk 30 000 - 60 000 hektár kiterjedésű. ) 2. Tájvédelmi körzetek. Olyan jelentős tájak vagy tájrészletek, amelyek különleges tájképi jellege, természetvédelmi értékei az üdülés, turizmus számára részesülnek védelemben. Területük 1000 hektártól 20 000 hektárig terjed. Nálunk átlagos nagyságuk: 5000 hektár. 3. Természetvédelmi területek. Általában kisebb kiterjedésű földrajzi, földtani, növényés állattani értékekkel rendelkező rezervátumok. Átlagos nagyságuk nálunk: 350 hektár. A helyi jelentőségű természetvédelmi értékek felkutatása, fenntartása és megóvása a megyei tanácsok - elsőfokú természetvédelmi hatóságok - hatáskörébe tartozik. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai e jogkörüket mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaik révén gyakorolják. Illetékességükbe egyedi természetvédelmi értékek - fák, fasorok, parkok és más lehatárolt kisebb területek közvetlen védelme, nagyobb értékeknek a védetté nyilvánításra való felterjesztése tartozik. A természetvédelem gyakorlata eltérően alakul a nagy és ritkán lakott területű, valamint a nagy népsűrűségű országokban. Az előbbiekben az ún. passziv természetvédelem elveit érvényesitik: a védelem alá helyezett területeken mindennemű mesterséges beavatkozást megtiltanak, igy a gazdasági tevékenységet is. Hazánk sürün lakott területén ez a módszer nem alkalmazható. Nálunk az un. aktiv v természetvédelem a honos, vagyis védett területeinken - kevés kivétellel - célszerűen korlátozott, megszabott gazdasági tevékenység is folytatható. 1977. SZEPTEMBER 1-EIG VÉDETTSÉG ALÁ HELYEZETT TERÜLETEK I. BÜKKI NEMZETI PARK Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14, Heves megyében 7 község területére terjed ki. Nagysága: 38 744, 6 hektár, ebből szigorúan védett: 5664 hektár. Természetvédelmi kezelője az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Miskolc. A Bükk az Északi Középhegység legnagyobb területű, legváltozatosabb felépitésü, igen sokszinü és gazdag élővilággal benépesített hegyvidéke. A Nemzeti Park területe a hegység mintegy kétharmadára terjed ki. 900 m magasságban elhelyezkedő karsztos fennsikja, az ennek szélén álló "kövek" sora, délnyugatra néző meredek lejtői, völgyei, leszakadt mészkőrögei, valamint az erdőkkel dúsan boritott, karsztos formákbaíi gazdag, vad szurdokvölgyekkel szabdalt délkeleti oldala a Kárpátok hangulatát idézi. Az «alább vázlatosan felsorolt természeti és történeti értékei tették szükségessé magasfokú védelmét. 6
