Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon

polyxena), tarka medvelepke (Eucharia casta), barna gyapjasszövő (Eryogaster lanestris), sárga gyapjasszövo (Eryogaster catax), élénksárga oszibagoly (Xantia croceago), tarka zöldbagoly (Dichonia aprilina), tavaszi fésCjs^bagoly (Perigrapha i-cinctum), olajbarna oszibagoly (Agrochola humilis), kecskefüz oszibagoly (Agrochola lota), búzavirág oszibagoly (Agrochola lychindis), lápi lándzsás bagoly (Sedina buettneri), nagy nádibagoly (Archanara sperganii), óriás nádibagoly (Rhizedre lutosa), sárga tölgybagoly (Dicycla oo), nagy gyékénybagoly (Phragtnitiphila typhae), változó sásbagoly (Arenostola fruxa), ametisztbagoly (Telesilla amthystina), mocsári biborbagoly (Calloginia virgo), ezüstfoltos csuklyásbagoly (Cucullia argentea), kőrisfa övesbagoly (Catocala diversa), soksávú araszoló (Euphya polygrammata), lápi galajaraszoló (Orthonama lignata), acélszinü zuzmószövó' (Gnophira rubricollis), továbbá: Dyscestra evidens, Epilecta linogrisea, Conistra fragariae, Rileyiana fovea, Dichonia aeruginea, Atethmia centrago (xerampelina), Atethmia ambusta, Cosmia lutea, Enargia abluta, Phragtnitiphila mexa, Lygris mellinata, Cidaria rubuginata, Lignyoptera fumidaria, Chondrosoma fiduciaria. 4. A siroki Nvires-tó Sirok község határában fekszik; területe: 23 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. A Darnó-hegy északkeleti lejtó'jén, a községtói körülbelül 1 km-re található a 9000 m^ felületű Nyires-tó, amely az ország egyik legérdekesebb tó'zegmohás lápja. A lápok a többi állóviztól fizikai-kémiai és biológiai szempontból elütnek és a Föld minden táján eléggé egyforma képet mutatnak. Vizük elektrolitekben - különösen mészben - szegény, eró'sen savanyú kémhatású. A dagadó lápok pH értéke 3, 5-4, 5 között változik. A láp növényzete a tőzegben gyökerezik. A tőzegbomlás sok CC>2-ot juttat a vizbe és szénsavval teliti. A túltelítettséget segiti a mikroorganizmusok asszimilációja is. A dagadóláp az erdőben mint tisztás tűnik fel. A partról a fák megpróbálnak a láp irányában előrenyomulni; kevés sikerrel. A tó uralkodó növénytársulása: Carici lariocarpae - Spagnetum recurvi. A mohaszőnyeget a Sphagnum palustre, Sphagnum recurvum, Sphagnum subsecundum. Sphagnum magellanicum alkotják. A subsecundum faj legközelebbi termőhelye a Dunántúlon ismeretes, a magellicum fajnak a Nyires-tó a harmadik ismert termőhelye Magyarországon. Ritka virágosnövény fajok: szőrös nyir (Betula pubescens), hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum), gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa), lápi rence (Utricularia bremii). 5. Szőllőskei erdő Községhatár: Eger. Területe: 63, 7 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. Eger városától kelet-északkeleti irányban 6 km távolságban a sikfőkúti műút közelében fekszik ez a 65 éves sarjeredetü homogén cseres-tölgyes erdőtársulás (Quercetum petreae - cerris), amely az UNESCO programhoz tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia által irányitott "Man and Biosphere" cimü téma kutatási területe. Az itt kutatott résztéma: "A dombsági tájakra jellemző tölgyes ökoszisztéma időbeni komplex kutatása a természetestől a kultúrállapotig. " A munkálat közvetlen szervezője a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke, melynek irányitásával 23 különböző kutatóhely (egyetemek, főiskolák, szanatórium, múzeumok és MTA-intézetek) 73 munkatársa dolgozik a területen. A legfontosabb vizsgálati feladatok a következők: I. fázis. A modellterületen a jelenlegi természetes ökoszisztéma vizsgálata. Kutatási idő: 7-8 év. Kutatási cél: Дг ökoszisztéma szerkezetének, szerves-anyag produkciójának felmérése, produktivitásának és feltételeinek, a változások okainak és következményeinek vizsgálata. II. fázis. A természetes ökoszisztéma-állapot megszüntetése után kialakuló helyzet vizsgálata. Kutatási idő: 3-4 év. Kutatási cél: a beavatkozás különböző méreteinek környezetváltoztató hatása a modellterület természetes erdőjének kitermelése után. 14