Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)
V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon
Botanikailag a körzet - csakúgy, mint a Bükki Nemzeti Park - a Pannonicum flóratartomány Északi Középhegység flóravidékének (Matricum) Bükk flórajárásához (Borsodense) tartozik s kitűnik - főleg az Upponyi-szoros és környéke - lágyszárú növényzetének gazdagságával. Itt élo érdekesebb fajok: vetovirág (Sternbergia colchiciflora), cseh tyúktaréj (Gagea bohemica), sziklai perje (Poa badensis), szürke napvirág (Helianthenum canum), erdélyi nyúlfarkfü (Sesleria heufleriana), hegyi ternye (Alyssum montanum), bögrevirág (Campanula sibirica ssp, divergentiformis), tüskés ördögbocskor (Caucalis platycarpos ssp. muricata), pongyola harangvirág (Campanula sibirica). A terület állatvilága még feldolgozást igényel. Kedvelt nagyvad-terület, ahol a szarvas (Cervus elaphus hippelaphus), az őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa) őshonos. Ragadozó madarai kiemelkedő értéket jelentenek. El itt a vörös kánya (Milvus milvus), a barna kánya (Milvus migrans), a karvaly (Accipiter nisus), a gatyás ölyv (Buteo lagopus), az egerészölyv (Buteo buteo), a kerecsensólyom (Falco cherrug), az erdei füles bagoly (Asio otus), a kuvik (Athene noctua). Az upponyi szurdok szikláin néha megjelenik a vándorsólyom (Falco peregrinus) is. A terület történeti emlékei is emlitésre méltóak. Sajóvelezd határában a Várteto-düló'ben középkori eredetű várrom maradványa áll, a Vizköz-düloben a "Dede-vár" romja, a Kalica-dülőben ismeretlen korú vármaradvány látható. A tájvédelmi körzet határán elhelyezkedő Bánhorváti községhez tartozó bánfalvai Plathy-kastély 1752-bol, és a XIV, századi gótikus eredetű alapokra épült fagaleriás tornyú református templom - melyet 1789-ben emeltek - országos jelentőségű műemlék. Az emiitett kastélyban élt és halt meg Kazinczy Gábor (1848-1864), irodalmunknak klasszikus müforditásai révén ismert alakja. A tájvédelmi körzet két övezetre oszlik. A belső övezet a viz maximális duzzasztási szintjétől (202, 3 m AF) mért 20 m-es távolságban a tó teljes parti sávjára terjed ki. 2, Hollókői Tá j védelmi Körzet Észak-Magyarország legkisebb területű tájvédelmi körzete Nógrád megyében. Nagysága: 141,2 hektár. Természetvédelmi kezelője: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Egri Állami Erdőrendezősége, Eger. A Cserhát-hegység szelidebb térszini formájú dombjai között fekszik Hollókő község s mellette magasodnak Hollókő várának romjai, A várhegy alatt elterülő Ófalu középkori település; templomát már 1342-ben kelt okirat is emliti. Bár idők során sokszor pusztitotta tűzvész, a település megőrizte hajdani szerkezetét. A házak keskeny szalagtelkeken, fésűs beépitésben, az utcára merőlegesen sorakoznak. Kőalapú, pórfödémes épületek, jellegzetes, csonkakontyos, deszkaoromfalas nyeregtetővel. Utcai és udvari homlokzatukon faoszlopos, deszkamellvédes tornác húzódik végig. Templomával és régi palócházaival az Ófalu műemléki védettséget élvez; ma ,élő "falumúzeum". Hollókő várát a feltevések szerint a Kacsics nemzetség Illés ága épitette. Létezéséről egy 1313-ban kelt adománylevél az első Írásos emlék. 1327-ben Károly Róbert Szécsényi Tamásnak ajándékozta, a XV. század elején pedig már a husziták birtokolják. Itt egyezkedett Giskra huszita vezér Hont és Nógrád vármegyékkel. 1550-ben a vár ura az a Kapitán György, aki a bujáki mezőn párviadalt viv Hubián agával. A viadalt Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekben örökiti meg. További hányatott sorsa: 1552-ben Ali basaharc nélkül elfoglalja, 1593-ban visszaveszik a magyarok, 1663-ban ismét török tulajdonná válik s az is marad 1683. évi felszabadulásáig. 1711-ben I. Lipót császár parancsára lerombolják; egy 1718-as leirása is romként emliti. Romjait az Országos Műemléki Felügyelőség 1966-69-ben tárja fel. A feltárás láthatóvá teszi a vár kaputornyát, a külső várudvart közepén a vizgyüjtővel, ötszögletes tornyát és a belső vár falait, A falu és a vár környezete fás legelő és 1860-ban kisparcellákra osztott mezőgazdasági terület. Ezek adják a régi település képét őrző müemlékegyüttes természeti környezetét. 11
