Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon

Botanikailag a körzet - csakúgy, mint a Bükki Nemzeti Park - a Pannonicum flóra­tartomány Északi Középhegység flóravidékének (Matricum) Bükk flórajárásához (Borso­dense) tartozik s kitűnik - főleg az Upponyi-szoros és környéke - lágyszárú növényzeté­nek gazdagságával. Itt élo érdekesebb fajok: vetovirág (Sternbergia colchiciflora), cseh tyúktaréj (Gagea bohemica), sziklai perje (Poa badensis), szürke napvirág (Helianthenum canum), erdélyi nyúlfarkfü (Sesleria heufleriana), hegyi ternye (Alyssum montanum), bög­revirág (Campanula sibirica ssp, divergentiformis), tüskés ördögbocskor (Caucalis platy­carpos ssp. muricata), pongyola harangvirág (Campanula sibirica). A terület állatvilága még feldolgozást igényel. Kedvelt nagyvad-terület, ahol a szarvas (Cervus elaphus hippelaphus), az őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa) ős­honos. Ragadozó madarai kiemelkedő értéket jelentenek. El itt a vörös kánya (Milvus mil­vus), a barna kánya (Milvus migrans), a karvaly (Accipiter nisus), a gatyás ölyv (Buteo lagopus), az egerészölyv (Buteo buteo), a kerecsensólyom (Falco cherrug), az erdei fü­les bagoly (Asio otus), a kuvik (Athene noctua). Az upponyi szurdok szikláin néha meg­jelenik a vándorsólyom (Falco peregrinus) is. A terület történeti emlékei is emlitésre méltóak. Sajóvelezd határában a Várteto-dü­ló'ben középkori eredetű várrom maradványa áll, a Vizköz-düloben a "Dede-vár" romja, a Kalica-dülőben ismeretlen korú vármaradvány látható. A tájvédelmi körzet határán elhelyezkedő Bánhorváti községhez tartozó bánfalvai Pla­thy-kastély 1752-bol, és a XIV, századi gótikus eredetű alapokra épült fagaleriás tornyú református templom - melyet 1789-ben emeltek - országos jelentőségű műemlék. Az em­iitett kastélyban élt és halt meg Kazinczy Gábor (1848-1864), irodalmunknak klasszikus müforditásai révén ismert alakja. A tájvédelmi körzet két övezetre oszlik. A belső övezet a viz maximális duzzasztási szintjétől (202, 3 m AF) mért 20 m-es távolságban a tó teljes parti sávjára terjed ki. 2, Hollókői Tá j védelmi Körzet Észak-Magyarország legkisebb területű tájvédelmi körzete Nógrád megyében. Nagysága: 141,2 hektár. Természetvédelmi kezelője: a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Egri Állami Erdőrendezősége, Eger. A Cserhát-hegység szelidebb térszini formájú dombjai között fekszik Hollókő község s mellette magasodnak Hollókő várának romjai, A várhegy alatt elterülő Ófalu középkori település; templomát már 1342-ben kelt okirat is emliti. Bár idők során sokszor pusz­titotta tűzvész, a település megőrizte hajdani szerkezetét. A házak keskeny szalagtelkeken, fésűs beépitésben, az utcára merőlegesen sorakoz­nak. Kőalapú, pórfödémes épületek, jellegzetes, csonkakontyos, deszkaoromfalas nyereg­tetővel. Utcai és udvari homlokzatukon faoszlopos, deszkamellvédes tornác húzódik végig. Templomával és régi palócházaival az Ófalu műemléki védettséget élvez; ma ,élő "fa­lumúzeum". Hollókő várát a feltevések szerint a Kacsics nemzetség Illés ága épitette. Létezéséről egy 1313-ban kelt adománylevél az első Írásos emlék. 1327-ben Károly Róbert Szécsényi Tamásnak ajándékozta, a XV. század elején pedig már a husziták birtokolják. Itt egyez­kedett Giskra huszita vezér Hont és Nógrád vármegyékkel. 1550-ben a vár ura az a Kapitán György, aki a bujáki mezőn párviadalt viv Hubián agával. A viadalt Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekben örökiti meg. További hányatott sorsa: 1552-ben Ali basaharc nélkül elfoglalja, 1593-ban visszave­szik a magyarok, 1663-ban ismét török tulajdonná válik s az is marad 1683. évi felsza­badulásáig. 1711-ben I. Lipót császár parancsára lerombolják; egy 1718-as leirása is romként emliti. Romjait az Országos Műemléki Felügyelőség 1966-69-ben tárja fel. A feltárás látha­tóvá teszi a vár kaputornyát, a külső várudvart közepén a vizgyüjtővel, ötszögletes tor­nyát és a belső vár falait, A falu és a vár környezete fás legelő és 1860-ban kisparcellákra osztott mezőgazda­sági terület. Ezek adják a régi település képét őrző müemlékegyüttes természeti környe­zetét. 11

Next

/
Thumbnails
Contents