Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)

Ambrus, B.: A gubacs-okozó ízeltlábú- és gomba-fajok a Mátra-hegységben és környékén

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. A gubacs-okozó ízeltlábú- és gomba-fajok a Mátra-hegységben és környékén * AMBRUS Béla Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Gall-causing Arthropoda and Fungi species in the Mátra Mountains and surroundings. ) - This paper contains a systematic list of gall-causer s with their host-plants living on the vegetation cover of the Mátra Mountains and surroundings. The introductory part gives an account of the observed population density, gradation and retardative abiotic factors. The author treats of the genesis of twin and combination galls and of the economic damage done by gall-causers as well. Az anyag, amelyről dolgozatomban beszámolok, közelebbről a következő területekről származik: a) a Mátra-hegységnek a Zagyvától a Tárnáig húzódó fővonulata (A-gasvár, Gálya, Kékes, Keleti- és Kis-Mátra csoport), b) a Mátraalja (a Jobbágyi-Gyöngyös sólymos -Domoszló vonaltól délre fekvő dombvidék), c) a Tárna és az Eger-patak között, Eger környékétől Heves megye északi határáig elterülő dombvidék, d) az említett területeket az északi országhatárnál lezáró Medves és Karancs hegyek (Salgótarján vidéke). Ez a terület - jól körülhatárolt flórajárás - amennyire botanikai szempontból jól ismert, annyira feltáratlan még zoológiai tekintetben. Az elmúlt évtizedekben - néhány esetet kivéve - általában szűk érdeklődési körben és "szórvány-jellegű" zoológiai gyűjtések folytak itt. Áll ez a megállapítás a dolgozatom tárgyát képező gubacs-okozókra és gubacsaikra (cecidium) is, amelyekből az elmúlt évtizedekben szintén csak egy-egy pontról került érdemleges anyag a gyűjteményekbe. A hazai cecidológia művelői közül korábban MOCSÁR Y és SZÉPLIGETI járulták hozzá néhány adattal ismereteink gyarapításához (BÁLÁS 1941. MOESZ 1938). Céltudatosan MFHES gyűjtött itt rovarokat és gübacsokat, s mint irta ". . . jó gyűjtőhelyként érdemel említést Galyatető, ötházhuta, Szuhahuta és vidéke (MÉHES 1955). Az utóbbi évtizedben e dolgozat szerzője végzett rendszeres cecidológiai gyűjtést a területen s e tevékenységében JOO és PAPP J. segítették. A rendszeres gyűjtőmunka a faunisztikai ismeretek bővítésén túlmenően néhány ökológiai megfigyeléshez is alkalmat nyújtott; a következőkben először is e kérdéseket kívánom érinteni. 35