Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 2. (1974)

Tapfer, D.: Kiemelten védett ragadozómadarak a Börzsöny-hegységben az utóbbi másfél évtizedben (1958–1973)

Mivel szívesen felkap egy-egy, a mezon tartózkodó apró baromfit is, viszonylag nehéz a madarunkat pontosan nem ismerő falusiakat védelmére rábeszélni: fészkét errefelé is gyakran kiszedik. A törpesas (Hieraaetus p. pennatus L.) igen ritka és becses fészkelő a Börzsönyben - sajnos, mostanában már nem minden évben. 1958-tól kezdve folyamatosan kutattam a magasabban fekvő, napsütésnek jobban kitett erdőrészeket a jellegzetesen energikus repülésű, sajátos magatartású madár után. Csak a hatvanas évek közepén (1964. VII. 12-én) sikerült megállapítanom jelenlétét a területen,ekkor két példányával is találkoztam a Remetekeresztbérc mintegy 450-500 m-es vonulata közelében .Itt később is észleltem őket (1967 és 1968 júniusában), de lakott fészküket megtalálnom nem sikerült. A parlagi sasn

ak (Aquila h. heliaca Sav.) a Börzsöny e szintén becses értékének eddig két alkalommal egy-egy párjával sikerült találkoznom. Egyik Kemence-oldalvölgyi fészkelését 1964-65-ben baráti-országbeli filmes kutató is fényképezte (a filmet 1971ben Budapesten is bemutatták).Vadászterülete a síkság, esetünkben az Ipoly-völgy határon inneni és túli területe. A lakottabb területekre való kijárása lehet az oka párjai megfigyelt felbomlásának, eltűnésének,itt ugyanis feltehetően csapdával, puskával vadásszák. A kerecsen (Palco c. cherrug GRAY) ez az ősi magyar vadászsólyom ma még a Börzsöny állandó lakójának tekinthető. Híres természetfilmjét Homoki Nagy István is éppen börzsönyi kerecsencsaládról készítette; könyvében is (2) szól börzsönyi lelőhelyeiről . A Kemence-völgy oldalvölgyeinek valamelyikében még most is majd minden évben ráakadhatunk kerecsencsaládra. Az ötvenes évek végén a Szent Mihály-hegy andezites sziklafalainak egyik üregében és a Hagy Galla környékén is megfigyelték fészkelését (l). A kerecsen "szeszélyes'' sólyom. A fészkelőüregéül kiválasztott, az ember által nem zavart sziklaréshez általában ragaszkodik 119