Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Horváth Tünde: Szihalom község területé előkerült késő rézkori telepjelenségek. Újabb adatok Heves megye késő rézkori lelőhelyeinek kutatásához
a gödörben valamilyen tapasztott, gondosabban megformált, agyagból készült objektumra (faldarab, pl. sövénykerítésből, házból vagy kemencéből) utalhat.13 A másik két lelőhelyről származó leletek tipikusan klasszikus badeni darabok, de jellegtelenek vagy tucatkerámiának tekinthetők. A Diófa utcai gödörben talált szürke pengemagkő maradványa érdekesebb, utalván arra, hogy a kultúra pattintott kőeszköz-készletében a pengéknek is szerepe volt. A s/ihal mi lelőhelypontok topográfiai elhelyezkedése és a korabeli lelőhelyhálózat A 25655. számú, kiemelten védett földvár területén (6. kép 1 ), és a hozzá kapcsolódó külső településen a Hatvan és a Füzesabony kultúrák többrétegű földvárát, valamint Árpád-kori csontvázas temetőt ismertünk meg a korábbi régészeti kutatások alkalmával.14 A mai állapotában erősen átrendezett földvár a település déli, beépített részén található, egy 118,9 m tszf feletti magaslaton, közvetlenül a Rima kanyarulatának az északkeleti oldalán. A földvár központi része a Bem apó úttal szinte teljesen körbeépült, északkeleti végénél háromszögletű területet zárva be a mára szintén beépült Kölcsey Ferenc és Damjanich János utcákkal, amelyek találkozásánál található a Kölcsey út 2. számú porta. A Bem apó út délkeleti oldalán regisztrálták a földvár 76687. számú külső települését, amelynek a területe még beépítetlen. A Kölcsey út 2. szám előtt talált objektum a Földvár központi részétől alig 300 méterrel északkeletre található, a Rima-patakot követő magaspart szélén. (6. kép 2) A két lelőhelypont, amenynyiben a Bem apó úton ténylegesen régészeti objektum volt, alkothat egyetlen lelőhelyet. A Vasutastelep (6. kép 4) nevű Diófa utca 17. lelőhelyen (6. kép 3) előkerült késő rézkori objektum pedig ettől 1250 méterre délkeletre egy következő megtelepedési hely a Rimát követő lelőhelyhálózatban, szintén a vízfolyást követő magaspart széléhez közel. Innen délkeletre alig 600 méterrel szintén a Rima bal partján van a következő ismert késő rézkori település, Szihalom-Sóhajtó, ahol bolerázi gödrök kerültek elő Szabó János József M3 autópálya-ásatásán,15 16 17 mint a harmadik megtelepedési pont a Földvártól számolva. Ez kb. 1,5 km-re fekszik délkeletre a földvártól. Ennek a keleti oldalán (amelytől egy északdéli mélyedés választotta el) található szomszédos lelőhelyen, a Pamlényi-táblában szintén előkerültek közelebbről nem részletezetten késő rézkori jelenségek, ezek egyetlen közös lelőhelyet is alkothattak.16 17 (6. kép 5-6.) Egymástól való távolságuk és feltehetően korábbi koruk (nem klasszikus badeni, hanem bolerázi besorolással) miatt azonban kérdés, hogyan lehetnek a jelenlegi településpontok szerves részei Arra azonban ezen kevés adat is kiválóan alkalmas, hogy a korabeli földrajzi-klimatológiai viszonyokhoz alkalmazkodó települési stratégiát tükrözze. A lelőhelyek valószínűleg ebben a régióban és ezeken a lelőhelyeken is hálózatot alkotnak, egyfajta láncot, amely az egykori vízfolyást (Rima) követi, valamilyen, általunk még ismeretlen rendszerben. A vízfolyások feletti magasplatók rendszerint késő rézkori településláncnak adnak otthont, mint azt a dél-balatoni, a Hód-tavi és a Hangony-völgyi kisebb térségekben kimutattuk.1, Mind13 Ve. Horváth 2014. Section 3.3.1. 14 Kalicz 1968.119.46. lelőhely; Nováki et al. 2009.61 -63. részletes kutatástörténeti áttekintővei. Szihalomról, az egri múzeum gyűjteményébe került badeni leleteket Banner János is bemutatta, a lelőhelyek pontos lokalizálása nélkül: Banner 1956.93.Taf LXII. 10: talpas kehely töredéke; 11 : kétosztatú tál dlszgombja. 15 Szabó J.J. 1997a. 27.; U.ő. 1997b. 55. Lelőhely azonosító: 49189. 16 Váradi 1996b. 51. Lelőhely azonosító: 32542. 17 HorvAth 2014. Section 4; Horváth 2018a. VI. 1 ; Horváth 2018b. 6. fejezet. 80
