Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Szeniczey Tamás - Évinger Sándor: A Dormánd-Hanyipuszta lelőhelyen feltárt kora újkori emberi maradványok antropológiai vizsgálata. Adatközlés

SzENiczEY Tamás - Évinger Sándor

A DORMÁND-HANYIPUSZTA LELŐHELYEN FELTÁRT KORA ÚJKORI EMBERI MARADVÁNYOK ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATA - ADATKÖZLÉS

Bevezetés

A 31. számú főút kiszélesítéséhez kapcsolódóan - a beruházási terület határain belül - Tóth Zoltán régész vezetésével régészeti szakfelügyelet ellátására, valamint minősített megfigyelés keretében történő bontási munkálatokra került sor Dormánd-Hanyipuszta lelőhelyen 2015 májusa és októbere között. A feltárt területen Árpád-kori, valamint a késő középkor-kora újkor időszakára datálható objektumok kerültek elő.1 Közöttük volt 11, feltehetőleg a 18. századra keltezhető sír is, amelyek általános antropológiai vizsgálat céljából 2016 tavaszán a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek. Az embertani feldolgozással egyidejűleg szakmai leltári nyilvántartásba is vett csontvázak ezt követően az egri Dobó István Vármúzeum Régészeti Gyűjteménye Embertani Tárában kerültek végleges elhelyezésre.

Anyag és módszer

A vizsgálat anyagát Dormánd-Hanyipuszta lelőhelyen feltárt 11 darab 18. századi egyén képezte. A csontmaradványok vizsgálata során a felnőttek morfológiai nemének meghatározása egy, a csontvázon nemi dimorfizmust mutató anatómiai jellegek közül összesen 23 darabot figyelembe vevő módszer szerint történt.1 2

A biológiai életkor becslésére csak a csontokat nem roncsoló/károsító metódusokat alkalmaztunk. A gyermekek (0-14 évesek) életkorát a tej- és maradó fogak előtörési mintázata és fejlettségi foka,3 továbbá egy, a végtagcsontok legnagyobb hosszúságát alapul vevő módszer4 felhasználásával becsültük. A juvenis korcsoportúak (15-20 évesek) esetében az epi- és diafízisek összecsontosodásának a mértékét vettük számításba.5 A felnőtteknél a biológiai életkort a szeméremcsont szimfízisének felszíni változásai,6 a koponyavarratok obiiterációjának mértéke7 és a bordák szegycsonti végének a biológiai életkorral összefüggésben álló morfológiai módosulásai8 alapján becsültük. A fentieken túl a felnőtteknél figyelembe vettük a maradó fogak kopottságának mértékét,9 illetve a csípőlapátokon az auriculare felszínén észlelhető morfológiai változásokat10 is.

1 Tóth 2019.360-378.

2 Éry-KralovAnszky-Nemeskéri 1963.

3 Schour-Massler 1941.; Ubelaker 1989.

4 Stloukal-HanAkova 1978.

5 Schinz-Baesch-Friedl-Uehlinger 1952.; Ferembach-Schwidetzky-Stloukal 1979.

6 Todd 1920.

7 Nemeskéri-HarsAnyi-AcsAdi I960.; Meindl-Lovejoy 1985.

8 Ijcan-Loth-Wright 1984.

9 HuszAr-Schranz 1952.

10 Lovejoy-Meindl-Pryzbeck-Mensforth 1985.

379