Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
Pannóniában létrehozott szőlő- és gyümölcskultúra egyes részei a népvándorláskor nagy mozgásai ellenére is megmaradtak.28 A gyümölcsöst a lakóhely közelében, a szőlőskertet pedig távolabb, a jó termőhelyű szőlőhegyre telepítették.29 A veresmarti kolostorkertet a 14. század eleji határjárás említette. A kolostor határa a kolostorkerttől átment a Sárpatakon, majd a teljes birtokot bejárva visszafordul Pipishegy és a Farkasmály alján található szőlők között a kiindulási pontjára. Tehát Veresmarton is, a középkor más kolostoraihoz hasonlóan, a kert a kolostor mellett kapott helyet, vélhetően az épülettől északabbra, a halastó irányában lehetett. Azonban, ha a kolostorkertnek maradtak is meg növényei Veresmarton a középkorból, azokat a település 18. századtól folyamatos használata miatt már nem lehet megfigyelni. Ha mégis van olyan gyógy- vagy fűszernövény, amely a szerzetesi kerthasználatból maradt meg napjainkig, azt már nem lehet elkülöníteni napjaink kerthasználatától. Ilyen szempontból szerencsésebb helyzetben vannak azon kolostorok kutatásai, amelyek távolabb vannak a lakott környezettől. Azonban sajnos Almáron sincsenek olyan növények, amelyek a korábbi kertkultúrára utalnának. 4. Városi házak Avárosi házak többségét haszonbérbe adták, egy része a borkereskedelemhez kötődött, valamint némelyiket javadalmas házként használták. Ezek különösen igazak a budai házakra, amelyeket elsősorban jövedelemforrásként használtak. Saját használatban elsősorban a kolostorok épületéhez közelebbi, kisebb vidéki városokban megtalálható házak voltak.30 A veresmarti kolostor is rendelkezett városi házakkal. 1442-ben Domoszlói Demeter kolostorba vonuló özvegye egy 1445-ben pedig Apollónia asszony három budai házat hagyott rájuk.31 Márton általános vikárius bérbe adta 1440-ben a veresmartiak Szent János utcai házát Budán.32 A források adatai nem egyértelműek, mivel a bérbeadást korábbra keltezték, mint az adományozást. Ezen kívül még problémát okoz, hogy az 1445-ös adományban nem egyértelmű, hogy a korábbi ház három további szobáját adták át a pálosoknak vagy valóban három épületet kaptak. Ezt a kérdést azonban források hiányában nem lehet eldönteni.33 Az almárvölgyi szerzeteseknek volt városi házuk 1439-től Egerben.34 5. Erdők Az erdőgazdálkodás Európában több ezer éves múlttal rendelkezik. A Kárpát-medencében a középkorban a kornak megfelelő, magas szintű erdőgazdálkodást végeztek. A különböző gazdálkodási módok eltérő, sokféle erdőképet eredményeztek, amelyek a társadalom igényeit ki tudták elégíteni.35 Többek között az 1457-es veresmarti jogsértés a Rozgonyiak benei birtokán is megkülönbözteti a használati és az eresztvény erdőket. A háztartások - jelen esetben a kolostor - nagyobb mennyiségű fát használtak fel épület-28 Laszlovszky 2006.66. 29 Gyulai 2001.186. 30 Romhányi 2007.215. 31 Kovács 1987.122. 32 Romhányi 2010.47. 33 Romhányi 2010.45. 34 Fodor 1992.171. 35 Szabó 2008.336. 312
