Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Dudás Dorina - Tóth Zoltán: Pálosok gazdálkodása Heves megyében
fának és tűzifának is. Az 1304-es alapításhoz a Csobánkák közel 1000 holdnyi erdőterületet is a pálosoknak adományoztak.36 Az erdők kisebb jövedelmet jelentettek a szerzetesközösségeknek. A fa viszont nélkülözhetetlen volt a kolostorok felépítésénél,37 valamint a szerzetesi tevékenységek során is. 6. Szőlők A Kárpát-medence földrajzi adottságai és klimatikus viszonyai a középkorban kedvezők voltak a szőlő- és gyümölcstermesztéshez is. A magasabb hegyvidékeken, valamint az ország északi részein kívül szinte minden település határában voltak „szőlőhegyek”, amelyek mindenképpen elegendők voltak legalább a helyi borigények kielégítésére. Ezek nem voltak különösebben minőségi borszőlők, hosszabb ideig nem is lehettek eltarthatok. Elsősorban az újbor bejöveteléig fogyasztották az előző évi bort.38 A pálos gazdálkodásban fontos szerepet kapott a szőlőtermesztés, amelynél XXII. János pápától kapott kiváltságuk alapján a dézsma fizetése alól mentesekvoltak. I. (Nagy) Lajos királytól kapott kiváltság révén pedig a maguk által művelt szőlők után mentesültek a kilenced megfizetése alól.39 Ennek következtében a szőlők jelentős bevételi forrást jelenthettek a kolostorok számára. Három részen voltak szőlői a veresmarti pálosoknak: Pétermályt és Farkasmályt az alapításkor adományozták a számukra, 1356-tól pedig Benén is volt szőlőhegyük. A farkasmályi szőlőket a 14. század eleji határjárás említette. A kolostor határát bejárva a határvonal visszafordult Pipishegy és a Farkasmály alján található szőlők között a kiindulási pontjára.40 Arra vonatkozóan nincs információnk, a szőlőket a pálosok telepítették-e vagy korábbi előzményei lehettek. Akorai határjárás alapján arra gondolhatunk, a pálosok előtt is művelték ott a szőlőt. Peterma szőlőit biztosan művelték már a pálosok megtelepedése előtt is. A Bene határában található szőlőhegy használata nem biztos, hogy Árpád-kori, de ebben az esetben is nagyon valószínű a korábbi használat. A Sáron megtelepült bencések hatását is feltételezhetjük a petermai szőlők Árpád-kori művelésénél, de erre vonatkozó információnk nincs. Az almárvölgyi kolostornak volt szőlője Eger mellett Egreden (feltételezhetően a mai Eged-hegy), valamint Felnémeten is 1371-től. Egreden a mai napig szőlőművelést folytatnak azon a területen.41 7. Állattartás Arra vonatkozóan nem ismerünk forrásokat, hogy valamelyik kolostor jelentősebb mértékben részt vett az állatkereskedelemben. Elsősorban a saját ellátásukhoz szükséges állatokat tartották, elsődleges vagy másodlagos hasznuk miatt. Az oklevelek a ló és a szarvasmarha tartása mellett gyakran említették a sertéseket is, viszont ritka a juhokra vonatkozó leírás. Egy-egy alkalommal méhekről vagy szárnyasokról is készült feljegyzés. Azonban ezekről vélhetően azért is írhattak ritkán, mivel nem voltak meghatározók a kolostor életében, valamint kevésbé lehetett szokás ezen állatokat megemlíteni.42 36 Besztercei 1991.70. 37 Rabb 2003.25. 38 Laszlovszky 2008.65. 39 RomhAnyi 2010.55. 40 Besztercei 1991.70. 41 Fodor 1992.171. 42 RomhAnyi 2010.96. 313
