Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen
a HaB fázisra tehető.31 A késő bronzkori település jelentőségét az adja, hogy a középhegységi régióban viszonylag nagy felületen került feltárásra egy kisebb település, egy erődített telep vonzáskörzetében. A késő vaskori település32 A késő vaskorban kelták telepedtek le, amire a lelőhelyen számos, a La Téne kultúrához köthető földbe mélyített épület, edényégető kemence, gödör és cölöplyuk utal. A vaskorkutatás szempontjából a szilvásváradi lelőhely jelentősége, hogy ez a kelta település hegyvidéki környezetben, a Bükk régészetileg eddig kevéssé ismert területén került feltárásra. A késő vaskori települési struktúra feltárását célzó topográfiai kutatások eddig jobbára az Északi-középhegység előterében, valamint az Alföld északi peremén folytak, és ott a hegyvidékről a síkságra tartó folyóvölgyekben falvak viszonylag sűrű láncolatát mutatták ki.33 Ezzel szemben az Északi-középhegység belső területeiről késő vaskori lelőhelyek alig ismertek. Jól szemlélteti ezt, hogy a Bükkben mindeddig csak a bükkszentlászlói Nagysáncon és a dédestapolcsányi Verebce-bércen folyt olyan régészeti feltárás, amely késő vaskori leleteket is felszínre hozott34 Ezek a lelőhelyek azonban erődítésekkel körülvett csúcsokon, gerinceken és platókon találhatók. Ezzel szemben Szilvásvárad jelentősége, hogy hegyvidéki környezetben, folyóvölgyben elhelyezkedő, erődítés nélküli, faluszerű település. A késő vaskori település leletanyagát vizsgálva szembetűnő a kerámialeletek nagy száma. A feltárás során jelentős mennyiségű, különböző típusú és méretű edénytöredék került napvilágra. A kerámialeletek többsége földbe mélyített épületekből került elő. Példaként említünk itt egy olyan épületet, amelyhez több hasonló került feltárásra a lelőhelyen. A 242. objektum egy félig földbe mélyített, lekerekített téglalap alakú épület, amelynek rövidebb oldalain egy-egy, a foltokban megfigyelhető, döngölt padlószint alá mélyedő oszlophely volt. ( 10. kép) Ez az épület a La Téne kultúra Kárpát-medencei megtelepülési területén 31 D.Matuz 1999.33.; Tankó 2004.55. 32 Akéső vaskori település régészetileleteinektudományosfeldolgozását Tankó Károly az MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport támogatásával végzi. 33 Czajlik-Tankó 2007.321-324, Fig. 91.; Tankó-Vaday 2010.147,149.18. ábra; Czajlikíí d 2012.171-180, Fig. 203. 34 Hellebrandt 1992.; Szabó d al 2014. 120 10. kép Szilvásvárad-Lovaspálya, 242. objektum: Földbe mélyített la Téne kori épület
