Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen
A Szilvásvárad-Lovaspálya lelőhely késő bronzkori anyagában igen sok a ló szobrocska, ami a ló kiemelt szerepét jelentheti. Ez annál is érdekesebb, mert a megelőző korszakokban igen ritka a ló ábrázolás.1 A figurák jól kidolgozottak, hangsúlyozott a sörény, a nyak íve, a fej formája. Ló figura töredéke az alig 4 km-re található erődített településről, Szilvásvárad-Töröksánc17 18 területéről is előkerült. A szilvásváradihoz igen hasonló példányok kerültek elő Poroszlóról,19 Baksról,20 Lechinta de Mure§ról (Maroslekence),21 Graniceçtirôl,22 a Herman Ottó Múzeum késő bronzkori agyagplasztikái között is van hasonló ló ábrázolás.23 A lótenyésztés legkedvezőbb természetes környezete a viszonylag száraz, kemény talaj, éppen ezért a folyamszabályozások előtt a Kárpát-medencében Erdély és a középhegységek fennsíkjai voltak a megfelelő területek nagyobb lóállomány tartására.24 A ló nagy értéket képviselhetett, hiszen a faj szaporodási jellegzetessége miatt lassú az utánpótlás, ezért viszonylag ritka a húshasznosítás. Inkább a szállításnál, közlekedésnél használhatták.25 A kora vaskor időszakából több lóábrázolás ismert, igen látványos leletegyüttes került elő a horvátországi Topusko (Turska kosa) település Kr. e. 6-3. századra datált lelőhelyéről. Több a szilvásváradihoz hasonló darab is van, csak a horvátországi példányok nagyobbak és a hossz magasság arány is eltér kissé. A lelőhelyen a felismerhető formák 85% -a ló, a megfigyelések szerint a lovat nem áldozati állatként használták, hanem közlekedési eszközként.26 A vontatás funkciójának jó példája a Visegrád-Lepence lelőhelyről előkerült lószobrocska, melynek a nyaka át volt fúrva, ami esetleg egy kocsi vagy egyéb vontatmány kapcsolódási helyét jelezheti.27 A településen előkerült állatfigurák rendeltetése bizonytalan, de elképzelhető, hogy valamilyen vallásos kultuszhoz, az állatállomány szaporodásához, gyarapodásához, vagy esetleg utazás, kereskedelemhez kapcsolódó szertartáshoz használták fel őket.28 Az objektum leletanyaga is utalhat valamilyen sajátos eseményre, vagy rendeltetésre, példaként említhetjük a miniatűr edények nagy számát, a kisebb agyagtárgyakat, vagy mondjuk azt, hogy a gödrök leletanyagában a tálak töredékei képviseltetik magukat elsősorban. Az eddig vizsgált és bemutatott leletanyag alapján nem lehet pontos kronológiai határokat megadni, de általánosságban megállapítható, hogy a teleprészlet beleillik a Piliny-Kyjatice kultúrkörbe. Jól párhuzamba állítható az eddig megkutatott magaslati telepek leletanyagával, mint Szilvásvárad-Töröksánc,29 vagy Mátraszentimre-Ágasvár.30 A belső díszes csészék a közép-szlovákiai Lausitz-kultúra hatását mutatják, amely az észak-magyarországi területen 17 Makkay 1959. 134. 18 D. Matuz 1999.35. kép 16.; VSzabó-Bíró 2018. A lelőhelyen 2018-ban folytatott ásatás során is előkerült hasonló állatfigura V Szabó Gábor szíves szóbeli közlése. Itt szeretnék köszönetét mondani V Szabó Gábornak a segítségéért, aki számos párhuzamra és új eredményre hívta fel a figyelmemet a témával kapcsolatban. 19 Patay 1976.200. Abb.3.7,9. 20 VSzabó2011.96., 11.képi. 21 Horedt 1963. Abb. 2.2 22 LAszló 1994. Fig. 49.1. 23 Koós2011. 153.1. kép 4. 24 Bartosiewicz 2006.111. 25 Bartosiewicz 2006.112.; Makkay 1959.135.; Cuckovic 2004.198-200,207. 26 A tárgyak a karlovaci Városi Múzeumban vannak. Cuckovic 2004.198-200,207. Kát. 23. Itt szeretnék köszönetét mondani Ilon Gábornak, aki számos párhuzamra hívta fél a figyelmemet! 27 Gróh 2009.29.8-9. ábra 28 Makkay 1959. 136.; László 1994. 90.; D. Matuz 1999. 42.; Gróh 2009. 31.; Koós 2011. 159.; Metzner- Nebelsick 1998.395-397. 29 D.Matuz 1999.28-44. 30 D.Matuz-Sz. KAllay 1994. 119
