Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Farkas Csilla - Soós Eszter - Tankó Károly: Régészeti kutatások Szilvásvárad-Lovaspálya többkorszakos lelőhelyen

tartásúak. Egyetlen mészkőből készült koronggyöngy volt mellette, amely a lábak alól került elő. (4. kép) A mellékletek hiánya miatt csak feltételesen tehető a rézkor időszakára, a pontosabb kormeghatározáshoz további vizsgálatokra van szükség.

A harmadik temetkezés egy fejjel délnyugati irányban elhelyezett nő sírja (646. objektum). A halott mellől üveggyöngy, bronzcsipesz, övcsat, fibula, vastárgy, csontfésű és egy edény került elő. Amellékletek alapján a temetkezés a Rr. u. 5. századra tehető.9

A terület déli részén két korhasztásos temetkezés került feltárásra. Az egyik délnyugatészakkeleti tájolású, fiatal egyén sírja, viszonylag szűk és nem túl mély sírgödörben temették el, melléklete nem volt, így kora kérdéses (1621. objektum). A másik váz egy délkelet-északnyugati tájolású temetkezés (2800. objektum), amit bolygatott egy későbbi gödör. Melléklete ennek sem volt, így kora egyelőre ennek is kérdéses.

4. kép Szilvásvárad- Lovaspálya, 70. objektum: zsugorított csontvázas temetkezés

A neolitikus település

A telepjelenségek közül a legkorábbi időszakot a feltáráson a középső neolitikus Bükk-kultúrához sorolható objektumok jelentették. Ezek nagy része igen jelentős mennyiségű leletanyagot tartalmazó, nagyméretű agyagnyerő hely volt. Az egyik gödör alj ából egy zsugorított, melléklet nélküli temetkezés került elő (703. objektum). A kutatást és a településszerkezeti megfigyeléseket nehezítette, hogy a neolit járószint felett egy 10-15 cm vastag, humuszos, kavicsos öntési réteg húzódott, mely déli irányban vastagodott. A beruházás mélysége nem

9 Gulyás rí aí 2019.