H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója

A házfalak építőanyaga

Bakó Ferenc példás rendszerességgel és módszerességgel vizsgálta Heves megye és a Palócföld falusi házainak építőanyagait is. Országos áttekintést korábban csupán Bátky Zsigmond adott e tárgykörről a francia emberföldrajzi iskolával szinkronban álló tanulmányában (Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember 1. 1920. 35-39.) és A magyarság néprajza első kötetében (1933) közölt összefoglalásában. A faépítkezés Heves megyei emlékeit áttekintő dolgozatában Bátky nyomán közli, hogy 1910-ben a népszámlálás alkalmával Zala, Somogy és Vas megyében találták a legtöbb házat. Utánuk az Északi-középhegység megyéi következtek, „ahol a fával építkezést a palóc néprajzi csoport egyik etni- kus jellemzőjének tekinthetjük.”'1 Palóc etnikus vonásnak ugyan nem mondhatjuk, hiszen a fa5. kép Hajdani lakóház gerendavázas szerkezete, 1966 (fotó: Bakó Ferenc felvétele - Dl V Fotóadattár 14426.)

6. kép Csűr a Nagy-kertben. Mikófalva, 1964 (fotó: Bakó Ferenc - D1V Fotóadattár 12514.)

51 Bakó 1967. 161.