H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója
A felszálló füst a padláson egy kis kemencenek nevezett fekvő aknába ütközött. Az fogta fel a szikrát, óvta meg a tűztél a zsúptetőt. Vesszővázát, fonadékát vastagon megtapasztották sárral. A kis kemencéből gomolygó füst a padlást lezáró fonott vérten vagy az üstök alatti lyukon távozott a szabadba. Bakó Ferenc - Gunda Béla nyomán - azt tartotta, hogy a „fekvő kémény” már akkor megjelent a palóc házban, amikor a kemence szája felett még nem volt füstfogó kürtő, csak egy füstlyuk a mennyezeten.44 Ezt a feltevést elsősorban a tűzvédelem akkor is létező szempontja valószínűsíti. Bakó Ferenc sajnos kevés figyelmet tudott szentelni a lakóház födémének, a házmennyezet megjelenésének. Heves megyéből csupán nemesi házak födémére talált írott forrásokat a 18. század közepére vonatkozóan (Abasár, Átány, Tarnabod).4' Barabás Jenő és Gilyén Nándor arra a következtetésre jutott, hogy az északi házvidéken a parasztházak szobájának füsttelenítése csak a 17-18. században valósult meg, attól számítható lepadlásolása is. A pitvar és a fűtetlen kamra azonban csak a későbbi századok során kapott födémet.44’ A födémek korára vonatkozóan országosan sem rendelkezünk elegendő forrással. Közvetett adatok, mint a födémet tartó mestergerenda létezését igazoló tárgyi emlékek és írott források, azonban ismeretesek a 16-17. századból is. Hiszen Findura Imre Rimaszombaton lelt mestergerendáján ez állt. „Építette Varga Bálint 1572-ben”, egy Maconkán talált mestergerendába pedig azt vésték: „ 1587-ben csináltta Szabó Bálint és Orosz Menyhért.” Sárospatakon 1607-ben kelt irat említi a mestergerenda beépítését.4 Ilyenformán a felföldi házak padlásolásának korát is korábbra kell datálnunk, mint azt Bakó Ferenc és kortársai tették. A fenti adatok tükrében az újkor eleje, a 16. század elfogadhatóbb kormeghatározásnak tűnik, mint a 17-18. század. A szabadkémény és a kívülről (a pitvarból) fűthető, szobában álló kemence Heves megye déli részeit jellemezte, onnan terjedt északi irányba. Bakó Ferenc néhány 18. századi adatból arra következtet, hogy a kívülről fűthető boglyakemence Gyöngyösön (1775), Szomolyán (1772) már ismert volt a Mátra- és a Bükk alján.414 46 47 48 A 19. században a Sajó és az Ipoly közötti térségben fokozatosan terjedt el az ún. „féloldalas szabadkémény” építése és a szobai kemence szájának „kifordítása” a pitvarba. A féloldalas szabadkémény - szemben az alföldi lakóházak szabad kéményével, mely a pitvar teljes hátsó részét lefedte - csupán a kifordított kemence és a szája előtt húzódó padkán rakott tűz füstjét vezette el. Hont megyében, Nógrád egyes részein és néhány Heves megyei faluban (pl. Kompolt) megjelentek a szobai kályhák is. A kályhacsempét a 18-19. században losonci kályhások készítették, szállították a vidékre.49 50 A szobai kályha nem tekinthető etnikus jelenségnek. A dunántúli, kisalföldi kályhás térség és az északi kemencés zóna határvonala a 19. század végén már a Börzsöny keleti peremvidékén hózódott. A Palócföldön a kemence szájának a pitvarba helyezésével kialakult a „kis-konyha”. A korábbi tiszpal vagy kocik sütő-főző funkcióját átvette a kőből, vályogból a szobában, a kemence mellett elhelyezett rakott sparhelt, a vas platnival ellátott takaréktűzhely. Ebben az esetben a „konyha” a szobában maradt. A kenyérsütő kemence azonban fokozatosan kikerült az udvarra. A szobai kemencét az első világháború idején és a megelőző két évtizedben Heves megye településeinek mintegy harmadrésze hagyta el. A két világháború közötti időben a falvak közel felében következett be a kemence kitelepítése a szobából az udvarra. A búbos kemence a megye sík vidékén maradt használatban még az 1945-öt követő években is. A szabadkémény azonban sokkal korábban bezárult, vált belőle csukott, ajtóval ellátott indójli. A háború tájékán aztán teljesen el is tűnt a parasztházak életéből.'0 44 Bakó 1973-74.247.; Balassa 1994.209-211. 45 Bakó 1978.55-57. 46 Barabás-Gilyén 1987.82-83. 47 Balassa 1994.156-157. 48 Bakó 1973-74.240-241. 49 Balassa 1994.232.,241. 50 Bakó 1973-74.275., 277. Lásd még Balassa 1994.236. 56
