H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója
kerülték el a látszólag periferikus uradalmi cselédházak, pásztorházak és tanyák, sőt a második világháborút követő új háztípusok sem. Több településen (Erdőkövesd, Tenk, Tarnaörs, Füzesabony) felmérte az uradalmi majorságok 18-19. századi építésű cselédházait és közölte azok alaprajzait. Rámutatott, hogy a hosszú cselédházak szabadkéményes közös konyhákkal épültek, négy vagy két család asszonyai főztek egy-egy tűzhelyen. A cselédházak egy-egy szobájában gyakorta két-három család szorongott. Bakó érzékelte, hogy az uradalmi építkezés, azon belül a cselédházak kérdése igen ágas-bogas téma, külön vizsgálatot érdemel.33 34 35 (Tegyük hozzá, hogy az uradalmi építkezések a 18- 19. században mintát adtak a szabadkémény terjedéséhez az észak-hevesi tájakon. A 19. század végi tagosítások pedig helyenként lehetőséget nyújtottak a tanyák, különösen a juhásztanyák építésére.) A falusi lakóház-építés 1947-48 tájékán szakít az egymenetű alaprajzi elrendezéssel. Megjelenik, és az 1960-70-es években erősen terjed a „kockaház.” Első lépésben már a 20. század első évtizedeiben megjelent az egymenetű ház utcai végén még egy szoba és ezzel a ház L alaprajzúvá vált.’4 Azt követően egyes nagygazdák, a ház tengelyét megváltoztatva, házukat az utcával párhuzamosan építették, boltozatos kapubejáróval a megrakott nyári szekér számára. A lakóház tűzhelyei és kéményei A feudalizmus századaiban a jobbágyság házanként kivetett, füstpénznek nevezett házadót fizetett földesurának. A tűzhely és a füst, az egy háztartásban élő családot jelképezte, a telekhez hasonló adózási alap egységeként tartották számon. Egy fedémesi „fejszés jobbágy” számára 1835-ben az ispán azért nem engedélyezte kemence létesítését a kertben álló kamrájában, mert azzal a kamrából lakás alakult volna.3'' 1848 előtt az úrbéres parasztság nem létesíthetett fennálló „nyári konyhát”, legfeljebb időszakosan használatos, alkalmi főzőhelyet lakodalom vagy disznóölés alkalmával. A Palócföld házainak jellegzetes tűzhelytípusa a háznak nevezett nagyszoba közel egynegyedét elfoglaló, hasáb alakú, lapos tetejű kemence volt. Ahhoz tartozott a kocik vagy tiszpal (tiszpó), a kemence szája elé épített tűzpad. A tiszpal terminus - mint arra Bakó Ferenc rámutat - egyike a magyar házkultúra legrégebbi műszavainak. Szóföldrajza alapján az is kimondható, hogy a Palócföldhöz kapcsolódó tájszó volt a 18-20. században (Karancsság, Rimóc, Kiszellő, Nógrádmarcal, Ipolybolyk, Bor- sodnádasd, Csernely, Vadna).36 A szó eredeti hangalakja minden bizonnyal a ’tűzpad’ lehetett, apai szótag finnugor fal’ jelentésének feltevése, amivel Bakó él, hangtani és jelentéstani szempontból sem fogadható el.3 A belül fűtős, általában kémény nélküli kemence a 18. században még Heves megye csaknem egész területén kimutatható. A Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén címen kiadott monográfia egyik térképéről leolvasható a szobában álló tűzpadkával, fölötte kürtővel épült, ún. „belül fűtős” kemence visszaszorulásának menete. Helyét az Alföld felől terjedő szabadkéményes boglyakemence foglalta el. Ez a „kívül fűtős”, azaz a pitvarból, konyhából fűthető kemence kevesebb helyett foglalt el a szobában, és a tűzpadka kikerülésével, a főzés is áttevődött a konyhába. Ez a változás vezetett el a konyha, mint második helyiség kialakulásához. A kemence, a tűzhely és a kémény két alaptípusának a váltása Eger, Gyöngyös, Abasár, Tarnabod településeken a 18-19. század fordulóján kezdődött, a városok vonalától északra a „palóc kemence” még a 19. században is tartotta magát, a Mátra mögött és az Eger patak felső vízvidékén még 1900 után is számos ponton használatban maradt.38 (Egerbo- cson az 1866-os tűzvész, Bodonyban az 1904-es faluégés volt a fordulópont.) 33 Bakó 1975.178-179. 34 Bakó 1975.195. 35 Bakó 1973-74.278. 36 Bakó 1973-74.226. 37 Bakó 1989.725. A feltevést elutasította már Balassa M. Iván is. Lásd Balassa 1994.186. 38 Bakó 1973-74.228.; Bakó 1987.8., 95.101. ábra. 54
