H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója
A lakóház alaprajzi tagozódása, típusai Ismeretes, hogy a magyar vidék háztípusait és házvidékeit először meghatározó Bátky Zsigmond elsősorban a tűzhelyek formáit és a füstelvezetés módjait tekintette a típusrend lehetséges alapjának. A lakóházak alaprajzi típusait, helyiségeinek számát, jellegét csak másodsorban vette figyelembe, amit főként az addigi kutatások, megbízható felmérések hiánya tesz érthetővé. A 20. század második felében fellendülő népi építészeti kutatások először Bakó Ferenc Heves megyei felmérései révén jutottak el a szintetizálásig. A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon című tanulmányában, majd a Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén címen kiadott monográfiában tüzetesen foglalkozik a lakóházak alaprajzi típusaival, azok történeti előzményeivel és éréi rendkívül fontos eredményeket.18 Erőteljesen figyelembe veszi a falusi társadalom rétegződését, vagyoni differenciálódását. A szak- irodalomban „északi magyar”, a „palóc ház” fejlődését Bakó Ferenc három társadalmi rétegere vonatkoztatva rekonstruálja. Különválasztja a vagyontalan zsellérek, a középbirtokos- és a vagyonos, a nagycsaládi keretekben élő úrbéres jobbágyok lakóházának alakulását. Feltételezi, hogy „a palóc lakás eddig megismert elemei - a szoba, pitvar, hálókamra, éléskamra - a fejlődés legtávolabbi pontján sem voltak valamennyien minden társadalmi réteg birtokában, és ez a szituáció eleve irányt szabott a fejlődésnek.”19 Az 1970. évi népszámlálás adatait vizsgálva rámutat, hogy Heves megyében a lakásállomány 38,7%-át még mindig a kétsejtű, az egy szoba+konyhás lakás tette ki, s ennek aránya a szomszédos megyékben még ennél is magasabb volt. Heves megyei terepbejárása idején az épületek jelentős hányada volt kétsejtű, így minden zsilipéit falszerkezetű faház és a barlanglakások nagyobb része is.20 A középkor köznépi lakóházát általánosságban egysejtűnek véli. Felteszi, hogy a 18. században is létezett még egyetlen fűthető helyiségből álló ház, melyhez különálló, majd később a házzal egy fedél alá épített, de azzal nem egybenyíló hálókamra tartozott. Balassa M. Iván is úgy véli, hogy a lakóház több helyiségessé válásának első lépcsőfoka a Felföldön az lehetett, hogy a ház rövidebb oldaláról nyíló bejárata előtt bővült egy újabb helyiséggel, a pitvarral. Ennek a helyiségnek a szerepe nem merült ki abban, hogy a ház bejáratát védje, minthogy tárolásra is használták, azaz éléskamra funkciót is betöltött.21 A kétsejtű ház Heves megye északi tájain a 18-19. században belső tüzelésű kemencével és hideg pitvarral volt ellátva. Délen viszont a külső tüzelésű hajlékhoz szabad- kéményes konyha és pitvarnak nevezett előtér tartozott. A háromsejtű „palóc házhoz” fűtetlen, női hálókamra tartozott. Fontosságot kell tulajdonítanunk a lakóház alaprajzi tagozódásához tartozó régebbi terminusoknak, melyeket Bakó számos településről felszínre hozott. Említi, hogy a fűthető lakószobát a házfejlődés korábbi szakaszaiban deréknak nevezték és ez a megnevezés a palóc hegyvidéken napjainkban is használatos (Szentdomonkos, Bekölce, Noszvaj). A házderék „annyi, mint az ajtótól befelé, az első házi’ Régies kifejezés a lakóház helyiségeinek megnevezésére Mikófalván, Bekölcén, Szentdomonkoson használatos rejtek szó is.22 23 A Barkóságban szintén két- és három rejtekes faházak voltak a 18-19. században, s a lakásban levő helyiségek neve: ház,pitarés komra, komorad’ A felföldi kamra kezdetben csupán bizonyos javak tárolására szolgált. A helyiség megnevezésére szolgáló kamra szó, nem valamely szláv nyelvből származik, nem is a németből, hanem közvetlenül a latinból ered.24 Bakó Ferenc több településen, így Szentdomonkoson azt találta, hogy a házfejlődés kezdeti szakaszában a füstölt húst, szalonnát, kolbászt a padláson, majd később az udvaron különálló kamrában tárolták. Szentdomonkoson az ilyen húsos kamrát a régiek pityergőnek nevezték és épp úgy, mint 18 Bakó 1975.; Bakó 1978.79-91.; Balassa 1994.15. 19 Bakó 1975.208. 20 Uo. 185. 21 Balassa 1994.47. 22 Bakó 1975.176-177. 23 Paládi-Kovács 1982.87. 24 TESZ II. 332. 52
