H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

16. kép Ház a Maklári-hóstyán. Eger, Kertész út 101. 1968 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 21044.)

Közös szokáselem például a hajnali tűzugrás, amit a palócok menyasszonyporkolásnak, a barkók hajnaltüze járásnak neveznek, de a terminológia mellett formai különbség is megmutatkozik közöttük. Előbbiek egyetlen tüzet raknak a vőlegényes ház előtt, utóbbiak körüljárják a falut és több tüzet gyújtanak, de a fiatal pár, és különösen a menyasszony mind a két esetben átugorja. Ez lehet a szokás tartalmi magja, mert a tűz tisztító, bajelhárító szerepe ősrégi vallási képzetekkel függ össze.

A barkóság egyéni arcát ilyen mozaikokból lehet összeállítani, de emellett egységessé formálja a név, a csoport tudat, a nyelvjárás és az endogám házasodási gyakorlat, ami évszázadokon át együtt tartotta ezt a népet. (1984)

Eger külvárosai, a hóstyák

Az egri várdombon Szent István korától kezdve a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb központja működött, amely a tatárjárás után hadi-fontosságú erődítménnyé vált. A középkor folyamán a városi jellegű várdomb mellett több kisebb település is kifejlődött, amelyek lakossága földművelést folytatva, élelemmel látta el a püspöki udvart és környezetét. Ezek a városrészek csak a 16. század

195