H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

a házat. Palócföldön a mestergerendát a szoba közepén vagy a kemence sarkánál faoszloppal támasztották alá, amit boldoganyának vagy boldogasszony fájának neveztek. A mestergerenda általában a ház hosszanti tengelyében futott, kivéve a Dunántúl nyugati részét, ahol keresztirányú volt.

Végezetül megemlítem, hogy a mennyezet szó eredete bizonytalan, de feltevések vannak arra, hogy a „menny” alapszóból származik, előbb a boltoz jelentésű „mennyez” igén át képezve úgy, mint tetőzet, boltozat stb.. Valószínű, hogy egykor - talán a födém elterjedése előtt - csak a superlátos, mennyezetes ágyra alkalmazták a mennyezet szót és csak később a ház födémjére, ami az eredeti „boltoz” jelentésnek megfelelően a Dunántúl egyes részein kőboltozatra is vonatkozik.

(1985)

A parasztház fedése hagyományos anyagokkal

Az építkezés történetében könnyen felismerhető az a szabály, hogy lehetőség szerint az ember a legkönnyebben elérhető anyagokat használja fel. Ilyen: kezdetlegesebb viszonyok között a sás, a csáté és a nád, majd a rozs kézi cséplés után nyert szalmája, a zsúp. 40-50 éve ezek az anyagok még jelen9. kép Nádazók munkában: „verővel” veri a „gyikinyt" nyesővei nyesik, Sarud, 1961 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 11059.)

183