H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

és a házat gondozatok mint a sajátotokat úgyis a tiéteklesz olcsó áron ha aplutó meghal tárcsátok a portát rendbe ne legyen olyan gazdátlan. " (6)

A nagycsaládok esetében a testi fenyítést alkalmazhatták a családfők korlátlan hatalmuknál fogva a visszabeszélésért és a rosszul elvégzett munkáért.11 Rozi friss házasságában is volt rá példa, melyről testvérének beszámolt. Mária ezt a régi normát elítéli. „És maréinak meg mondmeg hogy ne igen vere- kegyen mer ha haza megyek megfikszalom én már 10 éves asszony vagyok de még nem kaptam ki ő igen hamar megkezdte." (1)

Gazdasági rendszer: árucsere kapcsolatok

A gazdasági szerveződés az anyagi bázis, a kultúra és a társadalmi szerkezet között fennálló kapcsolat, amely a termékek elosztásával foglalkozik. Polányi Károly gazdaságantropológiája szerint az ember társadalmi cselekedeteit társadalmi és szociális motívumok irányítják.14 Az anyagi javak birtoklásával nem az egyéni érdekek védelmére helyezi a hangsúlyt, hanem a társadalomban betöltött helyét, az elfoglalt jogait és annak javait védelmezi. Az egyéni gazdasági érdek helyett a társadalmi kötelékek fenntartása adja a gazdaság működésének alapját. Polányi ennek két okát is leírja: ha az egyén felülemelkedik a közösség által elfogadott hagyományokon és értékeken, akkor kikerül annak köréből. Másrészt a társadalmi kötelezettségek kölcsönösen hatnak a tagokra, így ezek életben tartása az egyén érdekeit szolgálja.1'’

Esetünkben a kivándorlás adja a sajátos jellegét a család gazdasági szerveződésének. Bakó Ferenc a Kanadai magyarok című könyvében a kivándorlás fogalmát a kor jogi keretei között értelmezte. 1903-ban a magyar törvényhozás azt tekinti kivándorlónak, aki tartós kereset céljából bizonytalan időre külföldre utazik.16 A fogalom ezen időben még nem takarta a végleges kitelepülés fogalmát. Homokterenye népszámlálási adatait végignézve 1912-ben és 1930-ban az elköltözött lakosokat külföldi honosként vagy külföldön távol lévőkként jegyezték föl. Különbséget tettek a letelepedett állampolgár és a vendégmunkás között. A Nádasdi család számára is a hazaköltözés volt a cél, a gazdasági stabilitás elérését követően. Vendégmunkásnak számítottak, majd az asszimilációs körülmények hatására letelepedett állampolgárokká váltak. A vizsgált időszakban vendégmunkásként tekinthetünk a családra. A távlati cél a hazaköltözés, így a család megpróbálta az óhazában elsajátított kulturális normákat életben tartani. Ennek egyetlen formája a levelezés, melynek alapja a gazdasági kapcsolat életben tartása.

Polányi Károly gazdasági elméletéből kiindulva a vizsgált család levelezése példát mutat elméletének rendszerére. A család kulturális identitását az óhazában megtanult normák szerint vitte tovább. Az egyéni érdekek, mint a saját vagyon gyarapítása helyett a közösségi érdekek kerülnek előtérbe. A társadalomban elfoglalt helyüket a javak cseréivel tudták fönntartani. A cseretípusok közül az írásos források alapján a reciprocitás, a redisztribúció és a piaci csere egyaránt megtalálható a vizsgált levelekben.

A reciprocitás, azaz a viszonossági elv a magyar paraszttársadalomra jellemző általános csereforma a saját háztatás ellátása érdekében. A különböző gazdaságok közötti aszimmetrikus cserék szimbolikus tartalmakkal egyenlítődtek ki. Kiss Károly a kaláka reciprocitási elvét vizsgálta, mely szerint a palóc nagycsaládoknál a családon belüli megoldások, az önellátásra törekvés a jellemző. Ezt, az egymáshoz kötődő családok és közösségek hálózataként értelmezi.1

Három típusba sorolhatjuk a kölcsönösség megjelenésének lehetőségét. Az első típus az általá- 33 34 35 36 37

33 Morvay 1956.25.

34 Kemény-Kiss 1996.3.

35 Polányi 1976.54.

36 Bakó 1988.15.

37 Kemény-Kiss 1996.

125