H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Tóvári Judit: Vidéki város és polgári művelődés a dualizmus idején
Tóvári Judit VIDÉKI VÁROS ÉS POLGÁRI MŰVELŐDÉS A DUALIZMUS IDEJÉN* 1 Egy 19. századi - 20. század eleji vidéki középváros, Miskolc példáján keresztül szeretnénk bemutatni, miként befolyásolta a város kulturális arculatát a kulturális intézmények, iskolák megléte vagy hiánya, az a tény, hogy a városvezetésbe került értelmisége érdekeltebb volt a gazdaságban, mint a szellem művelésében. A város 18. századi ígéretes fejlődését, amikor ide is eljutottak a 18. század szellemi mozgalmai, felépült vármegyeházája, épültek templomai és volt három egyházi iskolája, a 19. században újra és újra sorozatosan ismétlődő természeti katasztrófák, tűzvészek és járványok tették semmissé. A kulturális közintézményekben szegényes város az 1843-as tűzvész után csak az egész országból érkező segélyadományokból tudott újjáépülni. Az 1870-es években ipar- és kereskedelmi iskolát alapított a város, a 19-20. század fordulóján pedig zeneiskola kezdte meg működését. A középiskoláknak így a századfordulóra - létszámát tekintve - jelentős tanári kara alakult ki. Az egyházi iskoláknak - és ezen keresztül tanárainak - a város kulturális és tudományos életében betöltött szerepét erősen befolyásolta Eger és Sárospatak közelsége. A református gimnázium, amelynek szervezetét a sárospataki kollégium mintájára alakították ki, hosszú ideig tanárait is onnan kapta. Amíg a pataki iskola virágzott, amíg a tiszáninneni egyház-kerület művelődési középpontja tudott maradni, addig mellette a miskolci iskola csak másodrangú szerepet játszhatott. Sem ott, sem Egerben nem osztották meg az erőket annyira a vallásfelekezetek, mint Miskolcon. A 20. század elején azonban Sárospatak már hanyatlóban volt, jogakadémiáját is szüneteltetni kénytelen, a tanítóképzőt sem tudja fenntartani. Ekkor már Miskolc is egyre inkább érzi a felsőfokú tanintézet hiányát, és a helyi sajtó időnként hangot is ad ennek. Amikor 1900-ban mozgalom indult egy kassai egyetem felállításáért, hirtelen fellángolt a két város vetélkedése, de egyetem nem lett Miskolcon. 1916-ban ugyanígy szerette volna elhozni Sárospatakról a jogakadémiát és a tanítóképzőt is, de az egyházkerület ellenállása miatt ez sem sikerült. 1919-ben kezdte meg működését Miskolcon az első felsőoktatási intézmény, a városba menekült eperjesi jogakadémia. Az 1869 és 1910 közötti negyven évben a lakosság 239%-os növekedése nemcsak a foglalkozási struktúra átalakulását jelentette, hanem megváltozott a város népességének vallásfelekezeti megoszlása is.2 A létszámgyarapodás nagyrészt bevándorlásból eredt3 az ipar szakmunkás-szükségletének vonzása miatt. A lakosságnak még 1910-ben is csak 42,7%-a * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen’ dmű projekt támogatta 1 A téma bővebb kifejtését lásd Tóvári 1997. 2 A népmozgalom adatai községenként 1979 közölt adatok nem reálisak, mert vallásfelekezettől függően azoknak a környező községeknek az adatait is tartalmazza, amelyeknek anyakönyvezése Miskolcon történt. - Egyházi anyakönyvekből és összeírásokból közli a lakosság vallásfelekezeti összetételét Marjalaki Kiss 1931.; A KSH könyvtárában őrzött eredeti feldolgozási ívekből gyűjtötte ki Miskolc adatait Kovács 1930. 3 Kovács 1930.353-377. 81
