H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Tóvári Judit: Vidéki város és polgári művelődés a dualizmus idején
helybéli születésű.4 A nagyarányú bevándorlás befolyásolta egyrészt a lakosság anyanyelvi összetételét, másrészt vallásfelekezeti megoszlását is, aminél szembetűnő a református népesség csökkenésével párhuzamosan a római katolikus lakosság számarányának erőteljes növekedése.5 Az evangélikusok 25%-a még 1880-ban is idegen nyelven beszélt, és ugyanígy nem magyar nyelvet használt a görögkatolikusok 23%-a és a római katolikusok 15%-a.6 A magyar nyelv használata 1910-re legnagyobb mértékben az evangélikusok körében tarjedt el, ugyanakkor a lakosság közel felét kitevő római katolikusok 3,7%-a és a jelentős létszámot kitevő izraeliták 2,4% nem magyar nyelven beszélt.7 A 18. század elején telepedtek le és alkottak kompániát Miskolcon a görög kereskedők, akik nemcsak a kereskedelmi élet fellendítése miatt jelentősek, hanem sajátos kultúrát, magas műveltséget is hoztak magukkal. E parányi,8 ámde vagyonos kereskedőréteg hamarosan gyönyörű barokk templomot épített a városban, amelynek berendezése - pompája és művészi értékei miatt - ma is egyedülálló az ország görögkeleti templomai között. Leszármazottaik vezető szerepet visznek majd a reformkor városi politikai küzdelmeiben, vagyonuk és házasságaik révén pedig a 18-20. századi Miskolc gazdasági életében is. (Pilta-Xivkovich-Dadányi családok). Ök az első helyben lakó családok, akikhez az elit családi kapcsolatai visszavezethetők, akik a gazdasági, politikai és kulturális életben szerepet játszottak. A görög kompánia az 1820-as években indult bomlásnak,9 és ahogy gyengült szervezeti egységük, úgy hódított tért és vette át a vezetést a kereskedelemben a Morvaországból és Galíciából származó, Magyarországra a 18. század elején érkezett zsidóság.10 Számuk az évek haladtával állandóan emelkedett, de vizsgált korszakunkban a város népességéhez viszonyított arányuk nem változott, 20-22% között maradt. Egy 1893-as városi felmérés11 12 szerint a közintézményeket nélkülöző Miskolcon ekkor 25 jótékonysági, főleg nőegylet és egyéb egyesület működött, beleértve a Nemzeti Kaszinót és a Polgáregyletet is, amelyekhez hozzá kell még számítanunk a felmérésben nem szereplő Színház Rt.-t is. Ezek alkották a 19. század utolsó évtizedének elején a művelődés intézményeit, amelyekben egy szűk értelmiségi kör sajátította ki az irányítást, akikre - kevés kivételtől eltekintve - még csaknem is eredeti foglalkozásuk, hanem inkább gazdasági tevékenységük a jellemző. Ez a patriarchális 19. század utolsó évtizede, amelyről jellemzően írta a Borsodmegyei Lapok: „Mi az oka, hogy a szellem törpül az anyag mellett, az előjogok vitája előtérbe jő, s most, midőn a művelt világot jelképező Európa az egyenlőség szép eszméit hirdeti, most látjuk a magyar társadalmi élet hanyatlását, most tapasztaljuk legszembeötlőbben a városok, mint művelődési gócpontok szellemi életének süllyedését? Az okozat oka a szellemi munka semmibe vevése, a szellemi munkások kicsinylése azok részéről, kik részint az anyaföldben, részint a pénz-varázs erejében bírják mindenható hatalmukat,"n 1878-ban az árvíz romba döntötte a várost, hasonlóan Szegedhez. De míg a Tisza-parti 4 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 1916.24-63. 5 Kovács 1930. 6 Uo. 7 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 1916.112-115. 8 A lakosság mindössze 0,3%-a. 9 Dobrossy 1991.152-163. 10 Uo. 11 MNLBAZLIV 1906.842/1910. 12 Ellenzék [Szerkesztőség] 1890. április 11.6. 82
