H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss Péter: Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig
1931 -ben még mindig azt írja a helyi sajtó, hogy Egert ismeri az egész sportvilág. A németektől kapott büszke cím, a „magyar Magdeburg” neve nemcsak a kontinensen ismert, hanem Amerikában is, és a MESE úszói voltak azok, akik ezt a hírnevet megszerezték.18 1934-ben valamennyi olimpiai távon versenyzett egymással a három magyar úszó-centrum gárdája. Ekkorra azonban alapjaiban változott meg a korábbi helyzet. „Egy ilyen városok közötti úszómérkőzés ezelőtt négy évvel még nem jelentett komoly küzdelmet, (...) Azóta a Mese gárdájából kivált Bárány, Tarródy, kiváltak a Bitskeyek, Bárányay ézMártonffy, de kiválásuk nem jelentette Eger úszósportjának halálát, mert ezek a »kiöregedett« versenyzők maguk köré gyűjtötték a lelkes fiatalságot, amely ha ma mégnem is jutott nyomdokukba, de a magyar úszósport élén áll és büszkén veszi fel a küzdelmet Szeged és Pécs úszóival, hogy eldöntse a magyar úszóhegemónia kérdését és bebizonyítsa, hogy ma is méltó a büszke »Magyar Magdeburg« címre, melyet egykor a németek adományoztak városunknak."19 A versenyre az egri uszodában került sor Kisasszony napján. A korabeli sajtó szerint Eger fiatal lelkes gárdája megnyerte a városok közötti versengést. A korabeli cikkíró szerint a pontversenyben ugyan Szegeddel egyformán végeztek az egriek, de három győzelemmel a szegediek két első helyével szemben diadalra vitték a hajdani magyar Magdeburg színeit. A győzelmet azért is értékesnek tartotta, mert azt egri fiatalok vívták ki a sokkal rutinosabb, Európa-bajnokságon is szerepelt szegedi és pécsi bajnokok ellen. Az edzéseket Bitskey Aladár és Tarródy Géza irányította, az ő munkájuk tette lehetővé, hogy az ifjú nemzedék a hagyományokhoz méltóan szerepelt.20 21 22 A folytatás azonban elmaradt. Csík Ferenc berlini győzelme után elhangzott, hogy legyen Eger másodszor is a „magyar Magdeburg”, de a győzelmi mámorral együtt elröppent a vágy, meghalt az akarat is. „Mikor munkához kellett látni, áldozatot kellett vállalni, nem maradt a hangos felbuzdulás lobogó füzéből más, csak ásító csönd és fekete hamu."11 Felmerült, de meg nem valósult elnevezések A „magyar Graz” Az 1911-ben megjelent helyi sajtóban egyebek mellett arról olvashatunk, hogy „fürdőváros is lehetnénk egy kis élelmességgel. Berendezkedhetnénk penzionátusra is. Miért muszáj éppen Gráz- ba menni a nyugalmazott katonatiszteknek és magasrangú tisztviselőknek? Eger várost a fekvése, nyugalmazó levegője,fürdője egyenesen predesztinálja arra a szerepre, amit most Ausztriában Gráz tölt be.”12 1925-ben a helyi sajtó szerkesztője arról tájékoztatta az újság egyik olvasóját, hogy két cikksorozat van készülőben. Az egyik „Eger a magyar Grác” címmel készül,23 de ilyen című újságcikk csak a következő évben olvasható a helyi sajtóban. Megjelent viszont 1925 szeptemberében Radii Károlynak, az Érseki Líceumi Nyomda igazgatójának írása. A cikk szerint Graznak az idegenforgalom oly tekintélyes jövedelmet biztosít, „hogy az iparos, kereskedő, tisztviselő alig tudja, mi az az adó”. Ott van a Bécs melletti Baden, ahol egy hegyoldalon Párádhoz hasonló kénes forrásra bukkanva létesítették a szép fürdőt, ahol a város lakóinak 18 Sport. Teniszélet Egerben. Eger 1931. XLII. évf 159. szám / július 17.4. 19 Szeptember 9-én... Egér-Gyöngyösi Újság 1934. XLV évf 168. szám / szeptember 2.5. 20 Eger? Szeged?... Egér-Gyöngyösi Újság 1934. XLV évf 172. szám/szeptember 11.2. 21 Horváth 1937.Egér-Gyöngyösi ÜpSgXLVHLévf l.szám/január 1.4. 22 Változó címtáblák. Eger 1911. XXXIV évf 57. szám / július 19.1. 23 A szerkesztőség póstája. Egri Népújság 1925. XLII. évf 87. szám / április 18. 586
