H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss Péter: Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig
többsége fürdővendégekből, idegenforgalomból él. „Mért ne lehetne kicsiben Egerből is egy kedves, kis fürdővárost létesíteni és egy számottevő idegenforgalommal tekintélyes jövedelmezőséget biztosítani. Eger város természeti kincsei ezt lehetővé teszik, csak megkell valósítani."24 1926 júliusában jelent meg az a cikk, amely szerint „Sokan mondották az utóbbi időben előttünk, hogy Eger a magyar Grác lehetne, ha akarna, Csonkamagyarországon”. A cikk szerzője szerint a városnak erre minden lehetősége adott, és ha a vezetők is úgy akarják, Eger rövid időn belül a „magyar Grác” lesz. A városkép, a kies fekvés, és a fürdők vannak annyira vonzóak az idegeneknek, mint a bájos stájer város, de sokat lehetne segíteni az ügyön tervszerű és öntudatos intézkedésekkel is. A cikk írója szerint elsőként szinte kézenfekvőnek és könnyen megvalósíthatónak az látszott, hogy a katonai üdülőtelep mintájára más üdülőtelepek is létesüljenek Egerben. Például a vasutasok, a bírák, a pénzügyi tisztviselők, a tanárok, a tanítók stb. részére. Minden nagy testület létesíthetne Egerben magának egy-egy üdülőtelepet, ahol „különösen a nyári hónapokban" a város fürdővizei és a festői vidék ugyanannyi, sőt több élvezetet, szórakozást nyújtana az üdülőknek, mint a drága, divatos fürdőhelyek. A cikk írójának tudomása szerint Egerben a Városfejlesztő r. t. szálloda- és fürdő építkezései küszöbön állnak, a város parkjai, utcái egyre csinosabbak, dr. Pálosi Ervin fáradhatatlan munkája az egri vár feltárásával páratlanul álló érdekességet nyújt majd a történelmi városnak. A magyar Grác eszméje tehát nem látszik megvalósíthatatlannak. „Az utolsó esztendőkben már sokat haladtunk a magyar Grác felé, ezután pedig gyorsabban és biztosabban haladnánk, ha illetékes helyen is alaposan kézbe vennék a mindannyiunkra üdvös ügyet’.’2S A cikket egy odautazó egri révén Grazban tartózkodó heves megyeiek is olvasták, többségükben diákok, akik a német nyelv tanulására, gyakorlására érkeztek a városba.26 Egy 1926 szeptemberének elején megjelent írás szerint „Azt mondják, hogy Eger csendes, kihalt város, magyar Grác, a nyugdíjasok városa!'21 Egy néhány nappal később megjelent cikk írója ironikusan jegyzi meg, hogy „Ugye Szerkesztő Úr, mi egriek (...) joggal mondhatjuk: ... A Velcseygyógyszertár előtti lócáról nézve: mi vagyunk a magyar Graz. Az uszodában:fürdőváros vagyunk. Az állomáson: vasúti csomópont. (...) Miért ne lehetnénk a Szmrecsányi úton a magyar Szahara ?m „S íme egy kis vidéki magyar város, mely borzasztóan büszke magas történelmi, szellemi s erkölcsi kultúrájára, minden természetes s társadalmi előfeltétel nélkül pár négyzetméternyi helyen közös strandfürdőt csinál. (...) előfeltételekről kellene elsősorban gondoskodni s hogy inkább egy magyar Grácfogalmát kellene megvalósítani, - mert fürdőváros, a szó igazi értelmében, nem lehet soha... A „magyar Weimar” „Nézem ezt az Egert... talán csak Debrecenben és Egerben, valamennyire Pécsett szimatoltam valamit a levegőben, ami író és közönség meghitt, sokszor viaskodó, de mindenképpen sorsszerű és üdvös kapcsolatára enged következtetni... Valaha Weimarban volt ilyenforma az atmoszféra, ahol Goethe és Schiller sarjadtak... nem bírok elzárkózni attól a talán túlzónak tűnő érzékeléstől, hogy 24 Radil 1925. Egri NépújságXLll. évi 206. szám / szeptember 13.2. 25 A magyar Grác. Egri Népújság 1926. XLIII. évi 162. szám / július 21.2. 26 Kalmár 1926. Egri Népújság XLIII. évi 174. szám/augusztus 4. 27 Éjszakai biciklisporttelep... Egri Népújság 1926. XLIII. év£ 199. szám / szeptember 3.2-3. 28 Panaszos levél.... Egri Népújság 1926. XLIII. évi 202. szám / szeptember 7.2. 29 Közös strandfürdő. Egri Népújság 1927. XLIV évf 169. szám / július 28.1. 587
