H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss Péter: Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig
szerzetesrend székel itt hat tágas kolostorban, melyekről kapta a város a »kis Róma« melléknevet,"9 Malonyai Dezső szerint „Gyöngyöst a régi időben a nép vallásossága miatt parva Róma, Kis Róma néven emlegették."10 11 12 13 1926-ban írta Szigethy Lajos: „Hiszen Sopron valóságos „Kis Róma": tele van pappal, baráttal, apácával."" Véleményem szerint az eddigi ismereteink nem támasztják alá azt, hogy az Egri Főegyházmegyei Könyvtárnak „nem csekély" része volt Eger kis Róma elnevezésében. Állítását a szerző - akácsak a magyar Athén esetében - nem tudja egyetlen adattal sem hitelesíteni. A „magyar Magdeburg” A korabeli sajtó szerint 1924. május 19. fordulópontot jelentett az egri úszósport történetében. Ez év május 19-én tartották meg Budapesten az olimpiai jelöltek próbaversenyét, „melyen Bitskey A. II. bejelentette a 200 m. hátúszáson az országos rekord megjavítását, mely sikerült is neki 2’51”-es idővel. Eredménye 5 másodperccel jobb a régi országos rekordnál és csak 6 másodperccel rosszabb a világrekordnál, melyetShamper (HellasMagdeburg) tart.” Ahelyi sajtó sportrovata szerint, ha a MESE úszó szakosztálya továbbra is a megkezdett úton fog haladni, valóra válik a békéscsabai kongresszuson elhangzott kijelentetés, hogy „Eger a világ második Magdeburgja.”'2 Bárány István későbbi Európa-bajnok úszó visszaemlékezésében egyebek mellett a következőket írja az 1924júniusában Budapesten rendezett úszóversenyről: „Akkoriban a vidékiek előzetes nevezés nélkül indulhattak a fővárosi versenyen. Engem is odaállítottak az indulási helyet jelentő tutaj legbelső végére. Ugrás után a jéghideg Duna-víz szinte belevágott orrcimpámba, és mert akkor csak balra lélegeztem, örömmel láttam, hogy jól együtt vagyok a mezőnnyel. Fordulás után már csak az indítót láttam mellettem az oldalt jelentő tutajon amint nagyokat lépked. Gyorsítottam erre ő is, lassítottam s velem tartott. Ebből következtettem arra, hogy az élen vagyok. Szerettem volna mielőbb kiszabadulni abból a számomra szörnyen hideg vízből, ezért összeszedve magam - elsőnek ütöttem a célba 1 perc 5,2 másodperccel jó méterrel a csúcstartó Tur- novszky előtt. (...) A fővárosi újságírók pedig ettől kezdve írtak arról, hogy Eger a magyar Magdeburg."'* A korabeli cikkíró már a következő évben azt írja, hogy aggodalommal kell a jövőre gondolni, mert nincs az úszásban méltó utánpótlás. Ennek hiányában pedig „a magyar Magdeburg viszsza fog sülyedni a régi ismeretlenségbe.”14 Még ebben az évben lépéseket tettek ennek megelőzése érdekében.15 1926-ban arról is olvashatunk a helyi sajtóban, hogy a város továbbra is méltó a „Magyar Magdeburg” névre. Ez az előzmények, és Bárány Istvánnak az 50 méteres gyorsúszásban felállított új országos rekordjának tükrében nem is volt alaptalan.16 17 Ugyancsak az 1926-os év egyik helyi sporteseménye volt az „egri úszók egymás közötti versenye (...) Itthon (...) gyönyörködhetünk (...) azokban a csodálatos sport-teljesítményekben, melyek Egernek a magyar Magdeburg nevet adták. 7 9 Erlach 1933. 10 Uo. 11 Szigethy 1926. 12 Sport... Egri Népújság 1924. XLI. évi 120. szám / május 23.3-4. 13 Bárány 1984.24. 14 Sport.... EgriNépújság 1925.XLII.éví 130. szám/május 8.3. 15 Aszept. 13-iki úszóverseny. Egri Népújság 1925. XL1I. évi 204. szám / szeptember 11.2. 16 A magyar úszósport... Egri Népújság 1926. XLIII. évi 124. szám / június 5.2. 17 Sport. Klub-bajnoki mérkőzés... Egri Népújság 1926. XLIII. évi 184. szám / augusztus 15.4. 585
