H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss Péter: Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig
péről nem tud Schmotzer Pál sem, aki az elnevezés leggyakrabban használt időszakában volt az Egri Főegyházmegyei Könyvtár segédkönyvtárosa. A bibliotékáról írt cikkének első néhány mondata szerint ugyanis „Egert méltán nevezhetjük magyar Athénnek. Az iskola-évfolyamán bármerre nézünk, mindenütt diákokat látunk, akik az egri iskolákban készülnek elő nagy hivatásukra: az életre. Iskola-város jellege igazában nyáron látszik meg, amikor elhal a diákzsivaj- gás, amikor csak idegenek szemlélődnek Eger barokk szépségein.'"1 Szintén a 2012-ben önálló formában kiadott, valamint 2013-ban Az egri Domus Universitatis és Líceum című tanulmánykötetben megjelent könyvtártörténetben olvasható, hogy „Meggyőző VoitPál művészettörténész magyarázata is, aki szerint az elnevezés Joó János egri rajztanárnak köszönhető. (...) 1841 után a rajztanár országos jelentőségű vállalkozásba kezdett, egy művészeti akadémiát kívánt létrehozni Pesten, melynek a Magyar Athenaeum nevet szánta. Elkészítette az akadémia épületének tervét is, mely mind külső megjelenésében, mind szerkezetében kísértetiesen hasonlított a Líceum épületére. (...) Ettől az időtől kezdik a Líceumot magyar Athe- naeumnak nevezni, ami később magyar Athénra rövidült, és így a kifejezés ettől kezdve már nem az épületet, hanem magát Egert jelentette.”4 5 A szerző sajnos egyik állítását sem tudja adattal hitelesíteni, semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy az elnevezés hogyan plántálódott át a Líceumra, és még hozzávetőleges időpontot sem közöl arra vonatkozóan, hogy a „magyar Athenaeum” mikor rövidült le „magyar Athén”-ra Véleményem szerint az idézetben említett cikk egyáltalán nem foglalkozik sem a város, sem a Líceum elnevezésével, csak a címében is említett Joó János személyével és tervezetével, amelyet Egerrel csupán abban lehet összefüggésbe hozni, amit maga Voit Pál is leírt: a készítője egri polgár és tervezetére hatással volt a Líceum. Az elnevezés Egerhez kapcsolódásáról alkotott véleményem ma is az, amit 2004-ben az elnevezés történetével foglalkozó írásomban fogalmaztam meg először: „A város művelődéstörténetének kutatása kétséget kizáróan azt egyértelműsítette, hogy a 18-19. század egri főpapjai által létrehozott iskolák alapozták meg és alkották jobbára azt az oktatási intézményrendszert, amelyre felépült Eger, a latin Agria, a német Erlau büszkesége a „magyar Athén».6 A „kis Róma" A 2012-ben önálló formában kiadott, valamint 2013-ban Az egri Domus Universitatis és Líceum című tanulmánykötetben megjelent könyvtártörténet szerzője szerint az egyházmegyei bibliotékának nemcsak Eger magyar Athén, hanem kis Róma elnevezésében betöltött szerepéről is elmondható, hogy az „nem csekély (...) Róma esetében nem kétséges, hogy az onnan érkező impulzusokkal magyarázható.”7 8 Sajnos a szerző semmit sem közöl arról, hogy mely, illetve milyen „impulzusokkal”. Véleményem szerint eggyel sem. Az elnevezés motivációja ugyanis nem könyvtári, még csak nem is általános értelemben vett kulturális jellegű, hanem vallási vonatkozású. Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájából tudjuk, hogy Eger „a magyar katholikusok Rómája."* 1854-ben jelent meg Londonban az a könyv, amely szerint Egerben „A püspöki kereszt hét század óta gyakorol egyházi és világi hatalmat a húszezerén felüli lakosságon, mely hűségesen megőrzi a római katholikus hitét. - Több különböző 4 Schmotzer 1943.22-23. 5 Löffler2012.54.;Löffler2013. 149. 6 Kiss 2004.308. 7 Löffler 2012.54.; Löffler 2013.149. 8 Fényes 1851.294 584
