H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kiss Péter: Adatok Eger más városokról kapott elnevezéseihez 1944-ig
Kiss Péter ADATOKEGER MÁS VÁROSOKRÓL KAPOTT ELNEVEZÉSEIHEZ 1944-IG Eger azoknak a településeknek az egyike, amelyiket története során több nem hivatalos elnevezéssel is illettek. írásomban ezek közül azokra térek ki, amelyek a várost egy-egy településhez hasonlítják. Először 2004-ben foglalkoztam ezzel a témakörrel. Már készen voltam a magyar Athén elnevezés történetével, amikor dr. Petercsák Tivadar megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem ezt a témát megírni a múzeum évkönyvébe. Kérdése meglepett, mert nem volt tudomása arról, hogy „a válasz” már el is készült. Ilyen előzmény után jelent meg az említett írásom. Az annak idején mindkettőnket érdeklő téma bővebb tárgyalását annak reményében választottam, hogy az nem csak engem, hanem az ünnepeltet is változatlanul érdekelni fogja. A város gyakorlattá vált elnevezései A „magyar Athén" Mint említetem, az elnevezés történetét 2004-ben már megírtam,* 1 2 ezért itt a determinált terjedelem miatt - a szükséges ismétléstől eltekintve - csak az azóta megjelent adatokkal foglalkozok. A 2012-ben önálló formában kiadott, valamint 2013-ban Az egri Domus Universitatis és Líceum című tanulmánykötetben megjelent könyvtártörténetben is az olvasható, hogy a püspökök a 18. század második felében olyan bibliotékákat hoztak létre, amelyek akkor is jelentősek maradtak, amikor tervszerű és tudatos gyarapításuk megszűnt. A két könyvtár- történet szerzője szerint „Ennek ellenére, vagy éppen emiatt a könyvtárnak nem csekély része volt abban, hogy Eger nevéhez a 19. században a »kis Róma« és a »magyar Athén« elnevezés tapadt. (...) Athén (...) u tudomány fellegváraként vált példává. ”l A szerző nem igazít el abban, hogy melyik a helyes, vagy valószínűbb válasz, és miért: az „Ennek ellenére, vagy éppen emiatt." Arról szintén nem ír bővebben, hogy „afentebb említett megtisztelő címek eredete” kiket foglalkoztatott már”. Bárány István Európa-bajnok úszó nem tud a könyvtárnak a „magyar Athén” elnevezés létrejöttében betöltött „nem csekély" szerepéről. Könyvében ugyanis az írja, hogy „Szülővárosomat, az egri érsekség székhelyét... szerették lakosai magyar Athénnek nevezni. Arra hivatkoztak, hogy a 18. században (...) Esterházy Károly püspök egyetemet kívánt alapítani. (...) Az egyetem létesítését az uralkodó nem engedélyezte, de az érseki teológia és jogakadémia mellett földijeim büszkén hivatkoztak egy régen működött felsőbb orvosi iskolára, az ifjú koromban tekintélyes közigazgatási tanfolyamra és persze az érseki vagy katolikus férfi és női szerzetesek által fenntartott gimnáziumokra, felsőkereskedelmi iskolákra és tanítóképzőkre, melyek a legkülönbözőbb tudományok tárházai voltak.'3 A könyvtárnak a „magyar Athén” elnevezés létrejöttében betöltött „nem csekély” szere* A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 Kiss 2004. 2 Löffler2012. 54.; Löffler2013. 149. 3 Bárány 1984.17. 583
