H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán
a tagok, majd a városi zenekar kísérte őket a Cifra téri iskolához. Az olvasókör termében dr. Hedry Lőrinc alispán, Okolicsányi Imre főispán (akik támogatták a kör működését) és dr. Szabó Vilmos arcképét is leleplezték.23 Az olvasókörök voltak az első helyek, ahol a földműves emberek rádiót tudtak hallgatni, hiszen az 1930-as 40-es években kevés háztartás büszkélkedhetett egy ilyen készülékkel.24 A Cifra-hóstya olvasóköre is rendelkezett rádióval, ez kiderül egy jelentésükből, sőt még az Egri Katolikus Tudósító is közölte a szenzációs hírt, amikor megvásárolták a rádiót 1931- ben.25 (Magyarországon a rendszeres hivatalos hírsugárzás 1925. december 1-én indult.) A háború után működési problémák merültek fel, hiszen az iskola épülete megrongálódott, nem volt üveg az ablakokban, tüzelőjük sem volt. Ebben az időszakban szigorú központi felügyelet alá került az egyesület, folyamatos jelentéseket vártak tőlük a tagokról, az előadásokról. A Heves megyei szabadművelődési felügyelő iránymutatásokat adott a munkájukhoz, az előadások témáját véleményezte, a tanfolyamokat is központilag szervezték meg. Az 1948-as levelezések szerint megyei szabadművelődési felügyelő sérelmezte, hogy a felülről szervezett Szabad Föld Vasárnapok nem kerültek megrendezésre tavasszal. Szabó Vilmos elnök a tagok életmódjával magyarázta döntését, hiszen a szőlőművelés sokszor a vasárnapi munkát is megköveteli, főleg a napszámosok körében, akik a sajátjukat csak hétvégén tudták megművelni.26 A katolikus lelkiség, az egyházzal való kapcsolat az olvasókörben A katolikus egyházzal való kapcsolat mindvégig rendkívül szoros volt. A húsvéti időszakban gyónásra előkészítő ájtatosságot tartottak. Minden évben nagyböjti lelkigyakorlat zárta le a téli időszak kultúrdélutánjait. 1931-ben Petróczky Lajos érseki jegyző tartotta a lelkigyakorlatot, utána a tagok zászló alatt a servita rend templomába vonultak, ahol az egyesület díszelnöke, vitéz Subik Károly apát celebrálta a szentmisét számukra.27 1932-ben hasonló ünnepséget tartottak március 13-án. A templomi szertartás alatt dalárdájuk énekelt.28 Ugyanígy, testületileg jelentek meg a nagyobb körmeneteken, a servita búcsún, a március 15-i szentmiséken. Az egyesület részt vett a több ezer zarándokot fogadó Servita búcsú szervezésében: helységeit a búcsúsok rendelkezésére bocsátották.29 A nagycsütörtöki szertartáson zászlók alatt, közösen j árultak a szentáldozáshoz a bazilikában.30 Az úmapi körmenetek szervezésénél az olvasókörök, egyesületek helyét pontosan megjelölték: a Cifra hóstyai Olvasókör rendszerint elől haladt. Minden nagyobb esemény kezdő programja szentmise volt a Servita templomban. 1938 után az egyesület dalárdájának vezetését a Servita rend kántora vette át.31 AII. világháború idején a Servita plébánián találtak menedéket összejöveteleikhez. Az egyház segítsége korábban is megnyilvánult abban, hogy évtizedeken keresztül tűzifát kaptak az érsekségtől, megkönnyítve a fenntartás költségeit. 23 Egér-Gyöngyösi újság 1935. XLVI. év£ 152. szám / szeptember 25.1. 24 Jobbáné Szabó 1999.481. 25 Egri Katolikus Tudósító 1931. XVI. év£ 2. szám, 56. 26 ENA4156-2012. 27 Egri Katolikus Tudósító 1931. XVI. év£ 3. szám, 108. 28 Egri Katolikus Tudósító 1932. XVII. év£ 4. szám, 86. 29 Egri Katolikus Tudósító 1932. XVII. év£ 9. szám, 183. 30 Egri Katolikus Tudósító 1932. XVII. év£ 4. szám, 84. 31 Egri Katolikus Tudósító 1938. XXIII. év£ 4. szám, 63. 578
