H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Zábrátzky Éva: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán

Az Egri Cifranegyedi Római Katolikus Földmíves Temetkezési Biztosító Egyesület

Eger városában az olvasókörökhöz kapcsolódóan alakultak temetkezési egyletek is, amelyek önsegélyező módon oldották meg a tagok utolsó útját. Ezek előzményének tekinthető az Egri Római Katolikus Földműves Temetkezési Egylet, ami 1868-ban létesült, a kezdeti nehézségek után - egy időre megszűnt - 1884-től működött állandó jelleggel. Király Kálmán, az Egri Katolikus Tudósító újságírója így jellemzi a kezdeményezést: „Az egri nép ügyességét, életrevalóságát dicséri ez az egylet, mivel teljesen a nép leikéből fakadt a gondolat és a nép egyszerű fiai valósították meg." A temetésekre nyújtott 230 Pengő segély mellett minden halottukbúcsúztatására 20 egyesületi tag jelent meg fáklyákkal és zászlóval, egy koszorúval, valamint minden évben misét mondattak elhunyt tagjaik lelki üdvösségéért.32 Az első világháború idején jótékonykodásban, a hadi árvák segélyezésében is részt vettek.33

A Cifra hóstyán 1930. december 14-én alapították meg az Egri Cifranegyedi Római Katolikus Földműves Temetkezési Biztosító Egyesületet. Alapító okiratukban, melyet a pénz- ügyminiszterrel engedélyeztettek, szintén jól körülhatárolták működésüket, szervezeti felépítésüket. (Alapszabályuk nem került kinyomtatásra a nyomdai költségek miatt. A szegény napszámosoktól nem tudták beszedni az összeget, a halottak után járó 5 pengőt is nehezen tudták kifizetni. Csupán néhány gépírásos példányt terjesztettek a tagok között.)

Az alapítókat az a gondolat vezérelte, hogy azokon a szegény családokon segítsen, akik csak kölcsön útján tudták korábban a halottaikat eltemetni. Nem törekedtek üzleti haszonra, a belépési díjak és a tagsági járulékok 75%-a temetkezési segélyekre került kifizetésre, 15%-át az egyesület fenntartásával járó ügyviteli költségekre fordították, 10%-ából pedig halálozási tartalékalapot gyűjtöttek. 1945-re a tagok száma 260-ra nőtt, 1946-ig összesen 423-an léptekbe az egyesületbe. Szerepük fontosságát jelzi az elhunytak névsorában szereplő 164 tag, akiktől 1932—1947 között vettek végső búcsút a hozzátartozók. Az egyesületbe a 20-45 év közötti római katolikus vallású földművesek léphettek be, akik az említett időszakban belépéskor 1 pengőt, halálesetenként pedig tagsági járulékot fizettek, ami 5 pengő volt. Az elhunyt családja 1000 Pengőt kapott a temetés költségeinek fedezésére.

Az intéző szervek a következők voltak: közgyűlés, választmány, számvizsgáló bizottság, tisztikar. A tisztikar az elnökből, alelnökből, titkárból, pénztárosból és az ellenőrből állt. A számvizsgáló bizottságot egy évre választották, hat tagja volt. Az egyesületi pénzbeszedő munkájáért díjazásban részesült, a beszedett összeg 8%-át kapta meg.

A temetések pompáj ához szükséges eszközökkel nem rendelkeztek, ezeket az Olvasókör szívességből engedte át számukra, így például lámpákat is. Kiadásaik között egy ízben találkozhatunk a fáklya lámpa javítási költségével is. Az egyetlen tárgyuk egy gyász- zászló volt, ami a 2. világháború során eltűnt.34

A második világháborút követő időszakában ez az egyesület is a különböző felülvizsgálatok kereszttüzébe került, majd az országos tendenciának megfelelően Egerben is megszűntek az olvasókörök, temetkezési egyletek.

32 Király 1931.77.

33 Egri Katolikus Tudósító 1916.1. év£ 3. szám, 94.

34 Egri Katolikus Tudósító 1938. XXIII. évf l.szám, 14.

579