H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán
Tessedik Sámuel, Volly István, Györffy István, Dr. Nádor Jenő, Hankó Béla. Az olvasókörnek színjátszó köre, a városban először énekkara és zenekara is volt a 2. világháborút megelőző időben. Színes, 10-12 pontból álló kultúrdélutánokat rendeztek, ének- és zeneszámokkal, szavalatokkal, színdarabokkal. A Cifranegyedi Római Katolikus Olvasókör rendkívül gazdag programot kínált tagjainak a tél folyamán. A helyi Eger napilap, valamint az Egri Katolikus Tudósító hasábjain a téli időszakban minden vasárnap délutánra meghirdettek egy-egy előadást, ahová a litánia után tudtak elmenni az emberek. Az ismeretterjesztő előadók körébe főleg a helyi értelmiség tagjait és iparosokat választottak ki, akik a saját szakmai tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal (ügyvédek, orvosok, tanárok, tanítók, tisztviselők). A katolikus szellemiség előtérbe helyezése kitűnik abból is, hogy rendszeresen hívtak köreikbe lelkész előadókat is. Az 1930-as években rendezett kultúrdél- utánoknak olyan jeles előadói voltak, mint Breznay Imre (tanár, újságíró), Dr. Kürti Menyhért (ciszterci apát, tanár), dr. Pálosi Ervin (jogakadémiai tanár). Az 1947-48-ra tervezett előadók a következők voltak: Dr. Besznyák István orvos, Dr. Kiss István lelkész, Dr. Lévay József tisztviselő, Miskolczy István iparos, Nagy László gazdálkodó, Dr. Négyesi Árpád tanító, Okos Miklós tisztviselő, Dr. Ringenhann György ügyvéd, Ruzsin Ferenc tisztviselő, Simon Ferenc iparos, Dr. Sziklay Árpád orvos, Dr. Takács László tiszviselő, Tóth Jenő lelkész, Tóth Sándor tisztviselő, Dr. Vizy Miklós lelkész, Zvancziger Lajos iparos. Az elnök, Szabó Vilmos, a tagok ügyes-bajos dolgainak megoldásában is segített, hozzá fordultak, ha meg kellett írni egy hivatalos levelet, illetve a hatóságok útvesztőiben is eligazította az ebben járatlan paraszt embereket. A táncmulatságok farsang idején voltak jellemzőek, amikor azt az egyházi és a mező- gazdasági év is lehetővé tette. A híres bicskás hóstyai bálokkal ellentétben az olvasókörök rendezvényei békésen zajlottak, kulturált körülmények között. A céljaik között szerepelt az, hogy a legények kocsmázás helyett az olvasóköri rendezvényekre járjanak. 1930-ban a város betiltotta a táncmulatságokat egy rendőrbicskázás miatt, az olvasókörök tartottak tőle, hogy ez a bevételi forrásuk megszűnik, ezért tiltakoztak e rendelet ellen.20 Az olvasókör életében nagy esemény volt 1928-ban az új, Cifratéri helységükben a Szmrecsányi Lajos egri érsek és gróf Klebersberg Kúnó kultuszminiszter arcképeinek leleplezése. Délelőtt 10 órától a Servita templomban volt mise, ahonnan az egyesület zászlaja alatt négyes sorokban, fegyelmezett menetben vonultak az új egyesületi székházba. A menet élén a földművesek fúvós zenekara vonult. A virágokkal, koszorúkkal díszített termüket színültig megtöltötte a lelkes közönség. Itt díszközgyűlés vette kezdetét. Szabó Vilmos méltatta Szmrecsányit és Klebersberg Kúnót, aki tágas teremmel és könyvtárszobával ajándékozta meg az egyesületet.21 A nagy jubileumokat méltóképpen megünnepelték. így 1935, a 30 éves jubileum is kiemelt dátum volt az egyesület életében. Ebből az alkalomból Szabó Vilmos nyugalmazott iskolaigazgató-tanítót a „Pro-Ecclesia et Pontifice” érdemrenddel tüntette ki XI. Pius pápa. Szabó Vilmos az olvasókört ismertette. Eddigi működése alatt 64 előadó 412 kultúrdél- utánt tartott, a könyvtáruk 627 műből állt.22 Az ünnep napján a servitáknál misét hallgattak 20 Egri Katolikus Tudósító XV évi 9. szám, 124. 21 Egri Újság 1928. XVL. 260. szám / november 13.2. 22 Egri Katolikus Tudósító 1935. XX. évf 8. szám, 123. 577
