H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák
ményezésére adományokból felépült Baumhort Lipót22 23 24 műépítész tervei alapján az új templom a várhegy tövében, a város központjában. Ebben az időben a hitközség az ország egyik legvirágzóbb közössége volt. A régi templom az 1920-as évek közepéig tehát üresen állt, mikor is dedikációs felirata szerint kultúrházzá alakították át. A beavatkozás nem járt jelentősebb szerkezeti, vagy alaprajzi módosítással, csupán új oldalbejáratot nyitottak az északi hosszanti oldalhomlokzat közepén. Ez lett a hitközség kulturális, társadalmi és szellemi életének centruma. Karzatán még az 1990-es végén is olvasható volt a felirat, miszerint: „Ez a Kultúrház létesült az 1924- ik évben nagyecséri Kánitz Dezső hitelnök idejében és kezdeményezésére ?3 Felavatásáról pedig a következő tudósítás jelent meg a helyi újságban. „Az Újvilág utcai Izraelita Kultúrházat az egri zsidóság nagy számának jelenlétében vasárnap délután 4 órakor avatták fel. A hitközségi dalárda a Magyar Hiszekegy eléneklésével kezdte meg az ünnepet. Ezután nagyecséri Kánitz Dezső mondotta el elnöki megnyitóját, melyben a kultúrház történetét ismertette. Schweiger Lázár dr.főrabbi felavató beszéde után Lázár Bertalan dr, Biedermann Adolf Özv. Rotschild Árminné és Dr. Schweiger Lá- zárné mondottak beszédeket. A felavató ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget'.’1"' A hitelnök szívügye volt a kultúrház. Falaira a korábbi ornamentális díszítőfestést kiegészítve ekkor bibliai - ószövetségi - figurális jeleneteket festetett. A hosszanti oldalfalakon a félköríves záródású látszatarchitektúrás árkádos-fülkék képmezejébe az Izsák feláldozása, a Kémek a szőlőfürttel, a Hárfás Dávid, a Dániel az oroszlánveremben, a Teremtés és a Kiűzetés a paradicsomból történetek kerültek. A keleti falon a három, íves képmező üresen maradt. Az enyves festéssel készült díszítés alkotói ismeretlenek, valószínűleg nem művészek, hanem díszítőfestők lehettek, ennek bizonysága az élénk színekkel, jó minőségben megfestett geometrikus mintázatú mennyezet és karzat dekorja. Még az 1990-es évek végén is látható volt a 20. század közepén elhagyatottá vált épület eredeti kifestése. A jelenetek kvalitása ugyan elmarad a mennyezeti rész színvonalától, mégis a feldolgozott témákból következtetéseket lehet levonni az épület funkciójára, a zsidó hitélet milyenségére nézve. Az első jelenet, melyen Abrahám isten parancsára feláldozni készül fiát, Izsákot, a megingathatatlan hit szimbóluma. A freskó - mint általában - a történet drámai csúcspontját ábrázolta, amikor Isten mégis megakadályozza az áldozatot. A Dániel életéből vett jeleneten az oroszlánok barlangjába vetett, hitét a babiloni fogságban is híven őrző ifjút láthattuk, akit az ószövetségi négy próféta egyikeként tartunk számon. A hárfázó Dávidot is megfestette Kánitz - hiszen feltehetően ő volt a programadója e egymástól független jelenetekből álló ciklusnak -, a falkép énekesként ábrázolta a pásztorfiúból lett királyt. A teremtés és a kiűzetés jelenetét mozgalmas perspektivikus, széles ecsetkezelésű stílusban láthattuk megjelenítve. A falképek s egyben az épületbelső elkeserítően leromlott állapotot mutatott, a falak repedezettek, vizesek volt az ezredforduló előtt. A mennyezeti rész, mely stukatúrra - nádra felhordott gipszes vakolat - készült, több helyen le volt szakadva. Az oldalfalakon lévő festékréteg alatt a vakolat nagyon rossz állapotban volt. A festék több helyen oly mértékben lekopott, lemállott a nedves falakról, hogy az ábrázolások témáját is nehéz volt megállapítani. A második világháború után visszatérő kisszámú zsidóság ezt az épületet nem használta, 22 Dávid 1998. 23 Az alább olvasható leírás egy 1998-ban általam készített szakvélemény része, az ott látottakon alapul. A falképek állapotának felmérésére Törő Rozália festőrestaurátort kértem fel, meglátásai a szakvéleménybe befoglalásra került. 24 Egri Népújság 1925. XLII. év£ 21. szám / február 27.3. Az Izraelita Kultúrház felavatása. 534
