H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák

elhagyatottan állt egészen az 1980-as évekig, amikor a zsidó hitközség eladta az államnak. Az 1990-es évek végén, az ezredfordulón az egri önkormányzat részlegesen felújította. A munkálatokat megelőzte az épület állapotát rögzítő felmérés, helyreállítási terv elkészítése és a belső tér falképeinek dokumentálása.25 Egy internetes portál szerinte 1998 augusztusában jótékonysági hangversenyt is rendeztek teljes felújításának támogatására.26

A falak vakolatát kijavították, melynek sajnos áldozatává vált a kifestés szinte majdnem teljes egészében. A templombelső fehér meszelést kapott. A funkció nélküli, gazdátlan épület továbbra is kihasználatlanul állt. Állapota ismét romlásnak indult volna, ha az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázva nem kerül újra középpontba a hasznosítása. 2007 júliusától fiatal egri művészek egy csoportja vette gondozásába, természetesen az önkormányzat biztató jóváhagyásával, és a modern művészet fellegvárává tette. A szakmai munkába bekapcsolódott az Eszterházy Kátoly Főiskola Vizuális Művészeti tanszéke is. Ez a majdnem 10 aktív év e műemléki épület legszebb időszakai közé sorolható. Az elmúlt években újabb fejlesztések történtek (vizesblokk) a belső térben, de méltó hasznosítása ismét megoldatlan.

Az ortodox zsinagóga

Az 1868/69-es kongresszus után 1871- ben országosan megalakultak a magukat szigorúan elkülönítő ortodox hitközségek.

Azonban Egerben ez csak jó néhány évvel később következett be. A hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó, mintegy harminc főből, elsősorban kiskereskedőkből és kisiparosokból álló csoport Josef Weiss rabbi27 vezetésével csak 1877-ben alapított új egyházat. A hitközség élén álló tudós rabbik révén aztán Eger a konzervativizmus szilárd bázisává emelkedett. A megtörtént szétválás eredményeként az ortodox gyülekezetnek is szüksége lett egy imahelyre, hiszen a korábbi templom a status quo hitközségé maradt, és a Schwarcz István által a rendelkezésükre bocsájtott, a gőzmalom területén lévő helyiség csak átmeneti megoldást jelenthetett. Hamarosan felépült a Káptalan utca elején (ma Kossuth Lajos utca) a ma is álló zsinagógájuk. Az építés dátumáról, vonatkozó esetleges tervekről adataink nincsenek.

25 Csengéi P.: Tudományos dokumentáció. Eger, Dr. Hibay Károly u. 7., Kis Zsinagóga helyreállítása. Lányi J.: Jelentés az egri „régi" Zsinagóga falképeiről. 1996. Dosszié száma: 607. ÁMRK Dokumentációk a Forster Központ Tervtárában. Számos fotóval a 20. század második felében kialakult állapotról. Néhány, az 1950-es években készült archív kép található a Fortser Központ Fotótárában. Ltsz.: 33062,33066,38105,148605.

26 http://eger.varosom.hu/latnivalok/kulturahs-intezmenyek/Kis-Zsinagoga.html

27 Weiss József (Josef Fhrsch) rabbi. Podolán (Nyitra megye) született 1800-ban és Egerben hunyt el 1881 -ben. 1840- től volt egri főrabbi, s mint ilyen az orthodox párt vezetője. A pesti reformmozgalmak egyik leghevesebb ellenzője volt. A 1800-a évek elején a magyar függetlenségi mozgalmak erőteljes szószólója, a szabadságharc lelkes híve volt. Hazafias magatartásáért 1849-ben éppen ezért menekülnie kellett, de hosszú ideig az egri érsek védelmét élvezve egy kolostorban bujkált. Mégis elfogták és Bécsben hosszú ideig vizsgálati fogságban szenvedett. Könyvtárának és kéziratainak nagy részét unokája rabbi a New York-i Columbia Egyetemnek ajándékozta

4. kép A Kossuth Lajos utcai izraelita ortodox zsinagóga, 1986

(fotó: Molnár István Géza)

535