H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Romsics Ignác: Közép- és/vagy Kelet-Európa? Egy definíciós vita, és ami mögötte van
Romsics Ignác KÖZÉP- ÉS/VAGY KELET-EURÓPA? Egy definíciós vita, és ami mögötte van A földrészeknek, s a földrészeken belüli makró- és mikrórégióknak általában egy, esetleg két nevük van. Az a nagyrégió viszont, amely északon a nyugatra és keletre egyaránt nyitott Lengyel Alföldből, középen a Kárpátok övezte Duna-medencéből és a hozzá csatlakozó cseh, morva és osztrák medencékből, valamint dombságokból, délen pedig a Balkán-félsziget magas hegyvonulataiból áll, s amelyet északon a Balti-tenger, délen pedig az Adriai-, Földközi-, Égéi- és a Fekete-tenger határol, legalább fél tucat néven ismert. Hívták és hívják, Közép-Európának, Kelet-Európának, Északkelet- és Délkelet-Európának, Közép-Kelet- és Kelet-Közép-Európának, s mindezek mellett Köztes-Európának is. A fogalmaknak ez a kavalkádja nem olyan régi, mint gondolnánk. A Kr. utáni 5-6. évszázadig Európa egyet jelentett a mediterrán világgal, előbb a görög városállamokkal és befolyási övezeteikkel, később a Római Birodalom magterületeivel. Ezektől északra már nem Európa, hanem a Barbaricum terült el. A Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után a fogalom átértelmeződött. Bár a Keleten kialakult Bizánci Birodalom is Róma örökösének gondolta magát, Európával a frank birodalmat azonosították. Isidorus Pacensis, 8. századi ibériai krónikás Martell Károly 732. évi győzelmét a mai Franciaországba beözönlő arabok felett már az „európaiak” fegyvertényeként írta le. Unokáját, Nagy Károlyt pedig pater Europae-ként, vagyis Európa atyjaként, országát pedig regnum Europae-ként vagyis Európa királyságaként említik a források. Miután Nagy Károly birodalma a9. század másodikfelében felbomlott, s a nyugati kereszténység északon Skandináviáig, keleten pedig a lengyel, cseh, magyar területekig tolta ki határát, az Európa fogalom részben kibővült, részben megjelentek mellette a kereszténységre és a latin nyelvű kultúrára utaló rokon értelmű elnevezések, flyen volt a respublica Christiana (keresztény nemzetköziség), orbis Christianus (keresztény világ) vagy egyszerűen a Latinitas, vagyis latin világ. A keresztény Európán belüli régiók megkülönböztetése a 13-14. században bukkant fel először. A Nyugat-Európa fogalmat a párizsi egyetemen filozófiát és teológiát tantó Jacques de Vitry használta először Historia occidentalis című, 1220 körül keletkezett munkájában, amelyben a Sorbonne-on megforduló, angol, normann, breton, burgundiai, lombardiai, római és német diákokat jellemezte. A Kelet-Európa fogalom pedig egy név szerint ismeretlen francia domonkos szerzetes Descriptio Europae Orientalis című 1308-as „útleírásában” jelent meg elsőként Az országok ismertetése ebben Görögországgal kezdődött, majd Szerbiával, Bulgáriával, Oroszországgal, Albániával és Magyarországgal folytatódott, s a sort Lengyelország és Csehország zárta. Éurópa nyugati és keleti felének a megkülönböztetése eleinte nem utalt a közöttük kezdettől meglévő fejlettségbeli különbségekre. Az említett 1308-as leírás a Magyar Királyságot természeti kincsekben és élelmiszerekben nagyon gazdag és a „világ legnagyobb országainak egyikeként” jellemezte.1 Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa 1490-es De * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az 51
