H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése

Egerben (1846/48), Pécsett (1850-1854). Közben 1848-1850 között Bakonynánán lel- készkedett. 1854-től 1884-ig, nyugalomba vonulásáig ismét Egerben oktatott három évtizeden át. Horváth Zsigmond tanári mestersége mellett a magyar fényképészet úttörője is volt: a fényképészetet egyrészt Jedlik Ányos fizikusnál ismerte meg, másrészt a híres pesti fényképészétől, Simonyi Antaltól (1821-1892) is tanult. Az egri gimnáziumban az 1859- 60-as tanévben részletes gyakorlati útmutatót írt a fényképezésről. Tanulmányának sikere késztette arra, hogy a következő esztendőben népszerűbb formában is közzé tegye a fényképészet alapismereteit az Egri Értesítőben. Mivel akkoriban kész, gyári fotólemezeket nem forgalmaztak, egy külön kis cikkben a kollódium-réteg készítését is leírta, amely szintén az Egri Értesítőben jelent meg 1861-ben, az újság 23-27. számában folytatásokban. Szecskó Károly szerint „a nagyszorgalmú, hatalmas munkabírású Horváth Zsigmond bizonyára több ezer fényképet készített életében. Sajnos azonban jelenleg csak egyetlen felvételét ismerjük az 1880-as évekből, melyen Károly Ireneusz (1854-1929) premontrei rendi fizikust örökítette meg, a röntgen- vizsgálatok és a korai rádiózás egyik hazai úttörőjét. Horváth fotói bizonyára az egri gimnázium 1948-as államosításakor semmisültek meg, avagy egy részük valahol még lappang.”38

1873-tól a rendház alperjele. A ciszterci gimnáziumban iskolai könyvtárat is alapított, ez volt az első ifjúsági könyvtár a városban. Továbbá nagy érdeme az intézmény természettani gyűjteményének gyarapítása. 1868-ban részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartott vándorgyűlésén, ahol a természettani szakosztályt vezette. Az 1870-es években a város polgárai részére szervezett népszerű tudományos felolvasások egyik előadója volt. Tagja volt a megyei gyógyszerész egyletnek is, sőt ő volt az országos meteorológiai intézet egri észlelőjének felügyelője is. Horváth Zsigmond 1886. február 19-én hunyt el Egerben, a ciszterci rend kriptájában helyezték örök nyugalomra a Fájdalmas Szűzről elnevezett Hatvani temetőben.

Az Eger című lap írja: „A boldogult temetése, városunk lakosságának impozáns részvétele mellett, a múlt vasárnap, folyó hó 21-én a délesti órákban ment végbe, épen azon a napon, melyet annyira szeretett volna megérni. A gyászravatalt, melyet a rend- és tanártársak, a régi tanítványok, s a hű barátok kegyelete díszes koszorúkkal ékesített föl - a boldogult végtisztességtételére megjelent nagy számú értelmiség körében, ugyanezek, az egri növendékpapság, s afőgymnáziumi ifjúság testületileg vették körül. A gyász-szertartást, fényes papi segédlet mellett, Pánthy Endre apát kanonok ő nsga végezte... '°9

Az Egri Értesítő társszerkesztője, Szabó Ignác40 41

1832-ben született Egerben. Az 1848— 1849-i szabadságharcban mint honvéd tüzér vett részt Bem seregében. Ezt követően orvosnak készült, de Kiss Péter szerint „egy évvel később már tanárnak tanult".4' 1853-ban Szabó Náczi név alatt Vahot Imre és Vas Gereben lapjaiban, a Hölgyfutárban, Szépirodalmi albumban, Kalauzban; később a Fővárosi Lapokban, a Budapesti Hölgydivatlapban jelentek meg versei és elbeszélései. 1858-tól 1893-ig, harmincöt éven át a ciszterci rend egri főgimnáziumában tanított. A Borovszky írja róla: „Eger városnak évtizedeken keresztül közismert Náczi bácsija. Nemzedékek kerültek ki iskolájából (...)

38 Szecskó 1999.http://www.agria.hu/(3l)/hnaplo/1999nov/cikkek.html

39 Eger 1886.25-ik évi 8. szám / február 23.

40 Szabó Ignác (Eger, 1832 - Eger, 1900)

41 Kiss 1998.120.

501