H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése

Univerzális ember volt: a hittantól kezdve tanított minden tárgyat.”*1 Emellett geográfiai s filozófiai cikkeket ír a főgimnázium értesítőjébe, valamint összeállította az Egri írók Albumát (1861). Tankönyvei közül kiemelendők: A földisme alapvonalai (1861), Az ásványország természetrajza (1864), a Természettaniföldrajz könyve (1869), illetve a Logika, vagy gondolkodástan (1874). Danielik József mellett 1861-ben szerkesztette az Egri Értesítőt, majd 1862-ben néhány hónapig szerkesztette az utódját, az Egri Posta című lapot. A lapszerkesztői munka mellett zenével is foglalkozott: zeneszerzőként és előadóként is. Többek között közreműködött Reményi Ede 1862-es egri hangversenyén is. Kéziratban maradt két operettfordítása is, melyeket aztán Kassán elő is adtak (1869-ben és 1873-ban): Midas király fülei és Zilda. 1872-től 1879-ig, majd 1885-től 1893-ig az Eger című lapot szerkesztette.42 43 1889-től 1896- ig az Egri Érseki Jogakadémián is tanított, a bölcselet magántanára volt. 1868-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartott vándorgyűlésén az ásvány- és földtani szakosztály vezetője volt. 1896 után Eger város levéltárát rendezte. Utolsó munkája: Eger város múltjából, korrajzok, 1898. Két évvel később, 1900. július 2-án hunyt el Egerben.

Az Egri Értesítő első szerkesztője, Montedegoi Albert Ferenc44

1811. január 1 -jén született Klagenfurtban. Elemi iskoláit Klagenfurtban végezte és nagyapja házában lakott. Édesapja (Albert József) katonatiszt (a 3. számú gyalogezrednél hadnagy, 1814-ben gránátos főhadnagy) volt, így a család lakóhelye gyakran változott. Ferenc először Milánóba, majd pár évvel később Bécsbe, végül pedig 1820 körül Egerbe követte a katonai szolgálatát teljesítő apját. Egerben Tittel Pál katolikus pap, az egri csillagda vezetője figyelt fel arra, hogy a kilencéves kis Ferenc élénk érdeklődést tanúsít a csillagászat iránt, s gyakorlatilag autodidakta módon komoly szakemberré is fejlesztette magát. Jelentkezett ugyan a bécsújhelyi katonai akadémiára, de elutasították. így amikor Tittel Pált 1824-ben Budára helyezték a gellérthegyi Egyetemi Obszervatóriumba, a csillagvizsgáló igazgatójának, követte mesterét gyakornokként, Tittel halála (1831) után pedig a budai csillagvizsgálót segédcsillagászként vezette. 22 évesen megnősült: Flollner Krisztinát vette el feleségül, a későbbiekben hat gyermekük született. Albert Ferenc az 1830-as években több európai tanulmányutat tett: 1837-ben részt vett a német orvosok és természetvizsgálók Prágában tartott gyűlésén, ahonnan Német- és Olaszországot járta be. 1842-ben szintén részt vett a német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén Mainzban; innen a franciák ugyanilyen gyűlésére Strassbourgba rándult, bejárva Franciaországot és Svájcot. Közben 1841- től már a pesti egyetem csillagászat és felsőbb földmérés professzora volt, miután a pesti egyetem bölcseleti karán doktori oklevelet is szerzett (1835-ben). 1825-től 1848-ig a budai csillagvizsgálóban a saját meteorológiai észleléseinek eredményeit havonta közzétette az Ofner-Pester Zeitung és Pester Tageblatt hírlapokban; 1832-től pedig magyarul az akkori lapokban, nevezetesen a Jelenkorban és a Nemzeti Újságban, illetve később az Egerben és az Idők Tanújában. 1848. szeptember 10-től 1849. január 5-ig a Buda körüli erődítési munkálatokat vezette. Buda ostroma alatt teljes vagyona és 24 évnyi tudományos munkásságának eredménye elveszett, miközben önzetlenül a gellérthegyi csillagvizsgáló eszközeit mentette.

42 Borovszky http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0010/18.html

43 A Borovszky szerint: Szabó Ignácz az-Eger ez. lapot 1872-1878-igs ismét 1888-től 1896-ig szerkesztette.

44 Montedegoi Albert Ferenc (Klagenfurt, 1811 -Eger, 1883)

502