H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Berecz Anita: Az egri képviselőtestület társadalmi összetétele a dualizmus korában
gas egyszer és kétszer bekerült személyek arányára. Ennek értelmében, egy-egy választási ciklusban nem volt jellemző, hogy már egy korábban is megválasztott tag kerüljön be újra, egy szűk körön kívül szinte minden esetben új embereket juttattak be. A legnagyobb adózók esetében már drasztikusabb változást tapasztalunk. A hatéves időmetszetek mindegyikében az előző évi tagokból már csak a fele szerepelt, a legkiugróbb évben ez az arány közel 60%-os. Ez a kicserélődési dinamika volt jellemző egészen a századfordulóig, ezt követően pedig teljes mértékben átalakult a testületnek ez a fele. Esetükben ezeket az eredményeket tovább lehetne árnyalni, azonban a listák hiányában erre nincs lehetőség. A következő szempontként a tagok életkorát vizsgáltam meg, hiszen a fluktuáció mértékét az esetleges magas mortalitás aránya is erőteljesen befolyásolhatta. 326 képviselő születési idejét sikerült beazonosítani. (1. táblázat) Választott képviselők Virilisek 1872 1884 1899 1905 1872 1887 1893 1908 80 felett 0 0 0 0 1 2 0 0 70-80 1 3 4 5 3 6 6 7 60-70 3 3 11 7 8 10 12 11 50-60 13 11 10 8 21 19 12 10 40-50 18 19 12 12 18 13 11 13 30-40 13 5 5 4 13 6 3 3 20-30 2 3 1 0 1 0 0 0 Szélsőérték 24-79 25-73 29-81 33-79 22-81 33-85 33-75 31-79 Átlag 46 47 S3 55 49 54 55 55 1. táblázat A virilisek és választott képviselők kicserélődési aránya A választott képviselők közé legnagyobb eséllyel a 40 és 50 év közötti korosztály tudott bekerülni, ez a tendencia a vizsgált időszak folyamán mindvégig érvényesült. A legnagyobb szóródást a választások útján bekerült képviselők korcsoportjai között az 1872-es képviselőtestületben figyelhető meg. Ekkor még az 50-es és 30-as éveikben járók azonos aránynyal voltak jelen a testületben, azonban a századfordulóra ez az arányszám folyamatosan csökkent és eltolódott a legidősebb korosztály, a nyilván nagyobb elismertséggel és presztízzsel bíró 60-as, 70-es éveikben járók felé. Ezzel párhuzamosan a legfiatalabban bekerültek életkora is fokozatosan növekedett. Míg a korszak elején az 1806-ban született idősebb Mi- ticzkyJános 72 éves kora után már nem került megválasztásra - ugyan 80 éves korában halt meg -, addig a korszak végén a 79 éves Petravich Ferencet még a testület soraiban találjuk, mintegy 20 éves várospolitikai múlttal rendelkezve. A földműves foglalkozású Kelemen Antal mindösszesen 25 éves volt, amikor megválasztásra került 1872-ben. A testületbe való bekerülésében valószínűleg közrejátszhatott az is, hogy édesapját szintén tagként lehet regisztrálni. A korszak végén a mészáros foglalkozású Strausz Sándor viszont már csak 33 éves korára került be a testület soraiba. Az átlagéletkor tehát a vizsgált korszak egészében 40-50 év körül ingado479
