H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Berecz Anita: Az egri képviselőtestület társadalmi összetétele a dualizmus korában
Berecz Anita AZ EGRI KÉPVISELŐTESTÜLET TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE A DUALIZMUS KORÁBAN Az egykor nagy szabadságot élvező vármegyék a kiegyezést követően fokozatosan kezdték elveszíteni közigazgatási egységként vezető szerepüket az egyre erőteljesebb irányt vett centralizált közigazgatással szemben. Az 1870-1872. évi és az 1886. évi törvényhatósági közigazgatási szabályozások következtében a központi kormány egyre több ügyben szerezte meg a döntési jogot.* 1 A községi igazgatásban (kis-, nagyközség és rendezett tanácsú város) a vármegyék azonban továbbra is fenntartották jelentőségüket. A települések ugyanis a megyei törvényhatóságok felügyelete alatt álltak, így a kormány és a községek között közvetlen kapcsolat nem volt. Az autonóm jogokat azonban a községek szintjén is fokozatosan csökkentették. Nem rendelkeztek felirati joggal, nem foglalkozhattak országos jellegű politikai kérdésekkel, kizárólag belső közigazgatást láttak el. A szabályrendeleteket jóváhagyás végett a megyéhez kellett felterjeszteni, mégis legnagyobb önrendelkezési jogot ezekben a szabályrendeleti jogalkotásokban kaptak, mivel egységes városi törvény nem létezett.2 A községek önállósága a tisztviselők választásánál bevezetett jelölési rendszerrel tovább csökkent. Bővült ugyanis a főispán kinevezési jogköre, ő elnökölt a közgyűlést előkészítő városi tanácsüléseken, felügyeleti joga volt továbbá a községek közigazgatási ügyeiben.3 A széles főispáni hatáskör mellett a szakirodalom a virilizmus bevezetését emeli ki hátrányos következményként annak ellenére, hogy a választott képviselőtestületi tagok megválasztásánál szélesebb választójog érvényesült.4 A helyi elitpozíciók megszerzésénél - a választással szemben - a műveltség és a vagyon kapott központi szerepet. A megszerezhető pozíciók ugyan kibővültek, de ezáltal az elitek kicserélődési folyamata is felgyorsult.5 A képviselőtestület pedig fokozatosan kezdte elveszíteni kezdeményező és véleményező szerepét, idővel egy mechanikus szavazógéppé vált.6 E csekély önkormányzati jogkör és bürokratizálódás természetesen a városi képviselőtestület fluktuációjának mértékével is összefüggésbe hozható. Dolgozatomban, ezeken az alapokon továbbhaladva, elsődlegesen azt vizsgálom, hogy az egri városi önkormányzat képviselőtestületében a dualizmus időszakában ez a kicserélődési tendencia milyen mértékben valósult meg. Arra keresem továbbá a választ, hogy az életkor * A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című pályázat támogatta. A tanulmány a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma 204188/00435 azonosító számú nyertes pályázat támogatásával jelenik meg. 1 A korszak közigazgatására vonatkozó szakirodalma a szervezet működésének egészére koncentrál, leginkább csak ismerteti a hozott törvényeket, részletes elemzésük azonban leggyakrabban elmarad. Sarlós 1976.; Csizmadia 1976. 2 A szabályrendeletek előkészítésének, közzétételének és j óváhagyásának folyamatára lásd Kajtár 2004.25-41. 3 A főispáni jogkört fokozatosan bővítették, hatalmát pedig azzal is erősítették, hogy rendszerint nem helyi illetőségű személyt neveztek ki, szemben az alispánnal és a polgármesterrel. Az ilyen jellegű életpálya vizsgálatokra lásd Cieger 2004.297-311.; Balázs 1986.116-124. 4 Kajtár 1992.78. 5 Gyáni 2009.3-9. 6 Takács 2008.144— 166. 475
