H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Berecz Anita: Az egri képviselőtestület társadalmi összetétele a dualizmus korában

és születés helye milyen szerepet játszott a képviselőtestületbe való bejutásnál, és volt-e valamilyen következménye a fluktuáció mértékében. Ezzel párhuzamosan a különböző társadalmi csoportok helyzetének alakulására és az egyes személyek pozíciójának stabilitásában végbement változásokra térek ki.

Az elemzést mintavétellel végeztem, az első mintaév az 1872. év volt, amely már tükrözte az 1871. évi első községi törvény7 értelmében átalakított képviselőtestületi változásokat, ezt követően, igazodva a választási ciklusok törvényileg meghatározott rendszeréhez,8 minden hatodik év tette ki az összesen tizenkét mintaévet. Az egyes mintaévekben szereplő adatok egyik fele a képviselőtestületbe vagyonuk után, a másik fele választás útján bekerült személyek foglalkozási adatait tükrözi. Ezáltal a két jogcímen szereplő személyek szétválasztásra kerültek. A mintavétel forrása a választott képviselők esetében a közgyűlési jegyzőkönyvek9 voltak, emellett a legnagyobb adófizetők névsorát a sajtóban közölt listák segítségével gyűjtöttem össze.10 Az adatbázisomban a választási ciklusok éveinek alapján 733 személyt regisztráltam az 1872 és 1910 közötti időszakban, akik értelmezésem szerint egyben az egri elitet, vagy legalábbis annak egy részét jelentették a 19. század második felében. A mintában szereplő 733 főből 458-nak sikerült azonosítani az adott mintaévben (vagy közel azonos időszakban) űzött foglalkozását, így a felderítettség 62 96-os. A foglalkozásnevek fogalmi értelmezhetősége miatt az összegyűjtésnél a korabeli forrásokban fellelhető pontos megfogalmazások használatára törekedtem, amely egyben tükrözi a kortársak által használt megnevezéseket is. A foglalkozásneveket a városi adójegyzékekből és anyakönyvekből rekonstruáltam, ugyanis a választói névjegyzékben feltüntetett képesség alapja csak a kézműveseknél, a kereskedőknél és az értelmiségnél tartalmaz pontos megnevezést. A kategorizálásánál a magyarországi népszámlálások 1900-ra kialakult rendszerét vettem alapul, amely már az ágazatn és foglalkozási főcsoportok struktúráját követte. Az így kijelölt csoportokba besorolt tevékenységeket már egy kialakult, konszolidálódott társadalom tevékenységi szerkezeteként is értelmezni lehet.11

A korszak törvényei egyértelműen meghatározták a tagság kereteit, ezáltal az 1871-es első községi törvény értelmében a rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület fele részben a három éves mandátummal rendelkező választók választottjaiból, fele részben a legtöbb adót fizető lakosokból állt. A képviselők számát a lakosság nagyságához igazították úgy, hogy minden 100 lakos után választani kellett egy képviselőt. Az 1870. évi nép- számlálás12 alapján Egerben 19.150 főt regisztráltak, ami után 191 hely járt, így nem haladta meg a törvényben maximalizált 200 főt. A létszámuk - a város jogállásából kifolyólag - a

7 CJH-MT 1871. évi XVIII. te. A községek rendezéséről majd 1886. XXII. te. A községekről.

8 A képviselői tagság 6 évre szólt, azonban háromévente új választásokat tartottak, és a testület felét újították meg-a póttagokkal együtt. Ennek értelmében háromévente 50 rendes és 23-25 póttagot választottak.

9 MNL HML V-71 /1/2/3/5/7/8/10/13/16/19/25 Eger város képviselő-testületének közgyűlési jegyzőkönyvei (1872-1950).

10 A dualizmus korszakában összeállított városi jegyzékek megsemmisültek, ezáltal az adóösszegek arányát és az egyes adónemek szerinti eloszlást sem tudjuk figyelembe venni. Eger 1872. X. évfolyam 13. szám / március 28.; Eger 1875. XIV évfolyam 9. szám / március 9.; Eger 1881. XX. évfolyam 13. szám/március 31 -;Eger 1887. XXVI. évfolyam 7. szám/február IS.-,Eger 1893. XXXII. évfolyam 11. szám/március 14.; Eger Híradó 1908. XVI. évfolyam 18.szám.

11 Gyáni-Kövér 2003.77-113. Amennyiben feltételezzük a tevékenységszerkezeti kontinuitást, a rovatok egymásra rakodását, akkor egyetlen népszámlálási kategória figyelembe vétele nem jelent jelentős hátrányt az időközben végbement kategorizálások nyomon követése szempontjából. A népszámlálások adataira alapozva a 19. századi átalakulás vizsgálatának kérdésköréhez leginkább Tóth Zoltán munkáira lehet támaszkodni. Tóth 1987.

12 MSÉ 1912.53.

476