H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Kemecsi Lajos: Hungarikum, közösség, identitás
A tudományos elemzések egyértelműen igazolják, hogy a túlszabályozott, föntről lefelé irányuló identitásképzés visszás megoldás. Nyilvánvaló a hazai szisztéma sikeressége szempontjából is annak a jelentősége, hogy valós szereplők álljanak az identitásépítés mögött. A Magyar Értéktár kialakításának folyamata tehát elindult, de ez a folyamat még az elején tart. A folyamat kiteljesedése közben szerzett tapasztalatok indokolták a törvény módosítását is, alakították a korszerű és alkalmas szervezeti kereteket, a döntésekkel kapcsolatos összetett tevékenység jellemzőit. A közvetettnek ítélhető - a tanulmány elején említett - identitásképző és építő hatás mellett elindult a közvetlen működési mechanizmus kidolgozása és működtetése is. Ennek megfelelően a helyi közösségek számára közvetlenül hasznosuló pozitív hatása is van a Magyar Értéktár különböző szintjeihez történő csatlakozásnak. 2017-ben már negyedik alkalommal írta ki a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a pályázatot, amely a hungarikumok- kal és a kiemelt értékekkel kapcsolatos tevékenységet támogatja.19 A nyílt pályázat célja a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatása. A korábbi pályázatok megismerhető tapasztalatai szerint a társadalmi nyilvánosság a kollektív identitás külső burkaként működik. A pályázatok elbírálásánál egyértelműen fölismerhetőek az identitás fenntartás szempontjai, illetve az identitás építés tényezői. A szabályozás fontos része a hungarikum tanúsító védjegy melynek alkalmazásával a hungarikum termékek előállítása kis- és középvállalkozások beindítását eredményezheti a törvényhozó szándékai szerint. A Hungarikum törvény által szabályozott formában működő, a fentiekben röviden vázolt folyamat eredményeként az identitással szoros kapcsolatban álló lokalitás, a regionalitás ismét szimbolikus szerepet kaphat. A helyi hagyományos elemeket őrző kultúra felé fordulás közösségformáló és megélhetést javító szándékkal működik napjainkban. Ezáltal viszont a globális szemlélet helyi megjelenéseként, az ökológiai gondolkodás, és a fenntartható fejlődés uniós normájának is megfelel.20 A néprajztudomány két évszázados eredményei közvetlenül hasznosíthatóak az imén- tiekben röviden vázolt hungarikum-mozgalom hiteles működése érdekében. Az értékpiramis minden szintjén biztos tudományos hátteret nyújtanak a szakirodalomban, az archívumokban, múzeumokban és gyűjteményekben meglévő információk. A néprajzos szakemberek aktív szerepvállalása szükséges a szaktudományi tudásbázis értékeinek kiaknázásához. Paládi-Kovács Attila konferencia előadásokon és cikkekben több alkalommal is fölhívta a figyelmet az „alkalmazott néprajz” jelentőségére.21 Az is feladata a szakembereknek, hogy esetenként a lelkes amatőrök által a néphagyomány történeti rétegeibe álmodott elemeket kiszűrjék a szaktudomány eszközkészletére építve.22 A tanulmányban fölvetett kérdésekre reflektáló társadalomtudományok - a néprajz, a kulturális antropológia, a szociológia - nyilvánvalóan identitástudományok. Ezek a diszciplínák nagyon fontos identitás-kérdésekre igyekeznek válaszokat adni. A társadalomelemzés elfogadott tradicionális kategóriáit: pl. kultúra, struktúra, hagyomány - az utóbbi évtized19 http://www.hungarikum.hu/hu/hirek/megjelent-hung-2016-p%C3%A1ly%C3%A1zatifelh%C3%ADv%C3%A1s [utolsó letöltés: 2016. október 28.] 20 Vo. Smith 1991.16-17. 21 Vö. Paládi-Kovács 2015a. 83. 22 Paládi-Kovács 2015b. 17. 46
